Megveszik az egri pincerendszert, és ingyen odaadják az egyháznak

Majd 4 milliárd forintot osztott szét a kormány a 100 milliárd forintos Országvédelmi Alapból egy hétfői határozatban. Ezzel nagyjából a negyedét elköltötte már a nagyobb bevételek miatt most már csak kormányzati házipénztárként funkcionáló költségvetési tartaléknak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 100 millió forintot kapott sportlétesítmény-fejlesztésekre, és további 1 milliárd forintot, hogy a tárca felügyelete alá tartozó valamelyik cégnél tőkét emeljen.

A másik nagy nyertes a Külgazdasági és Külügyminisztérium több százmillió forintot kapott a tárca és a külképviseletek működési kiadásaira, közel 400 milliót kormányfői protokollra és további 1 milliárdot a tárca felügyelete alatt működő szervezetek és szakmai programok dologi kiadásaira. Arra szokás szerint nem tér ki a határozat, hogy mely szervezetek és cégek járnak jól az intézkedéssel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szintén közelebbről meg nem nevezett cégek kulturális feladatainak támogatására kapott pár százmilliót. Az állami tulajdonú kastélyokat, palotákat vagyonkezelő, a távozó L. Simon László parlamenti államtitkár irányítása alá tartozó Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ működési kiadásokra 85 millió forintot kapott. Mindemellett negyedmilliárd forintot költünk úgynevezett határon túli nemzetpolitikai tevékenységre is.

További nagy tétel az Országvédelmi Alapból a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV Zrt.) ingatlanvásárlásra juttatott 375 millió forint. Az MNV egy másik kormányhatározattal is kapott 170 millió forintot a 100 milliárdos rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, szintén ingatlanvásárlásra. A rendkívüli tartaléknak közel 40 százalékát költötte el a kormány. Esélyes, hogy az MNV-nek kiosztott pénzt, vagy egy részét, az egri érseki palota pincerendszerének megvásárlására szánja a kabinet. Ugyanis egy másik, szintén hétfőn megjelent kormányhatározat arról rendelkezik, hogy az MNV Zrt. év végéig vásárolja meg az ingatlant, és ezt követően azonnal készítse elő a pincék ingyenes átadását az Egri Főegyházmegyének. A három kilométeres alagútrendszert 2007-ben a hét magyar csoda egyikének választották meg egy szavazáson, jelenleg a nagy része romos állapotban van, csak egy része látogatható. A hatalmas ingatlannal milliárdos fejlesztési tervei voltak az Európa Kulturális Fővárosa címre ácsingózó, korábbi szocialista városvezetésnek, de végül inkább az egri vár felújítására költöttek.

A tartalékok megcsapolásán túl a kormány enyhén módosította azt a februári döntését is, amelyben több mint 50 milliárd forintnyi tavalyi maradvány felhasználását engedélyezte. Az így megoldott költés idén már meghaladja a 88 milliárd forintot. Mindemellett a kormány több milliárd forintnyi kiadás, például a Liget Budapest projekt előkészítésére és megvalósítására adott források esetében június 30-ról év végére módosította a források felhasználhatóságát.

Soha nem alakult még ilyen jól a büdzsé

Az első negyedévben 11 milliárd forintos, 0,1 százalékos GDP-arányos többlet volt a költségvetés egyenlege. Az egy évvel korábbi időszakhoz képest az állam spórolhatott a csökkenő kamatkiadásokon, a visszaeső uniós forrásfelhasználáson és alacsonyabb volt a szociális költése is. A bevételi oldalon az egyenleget javíthatta az is, hogy a General Electricnek kiugró társasági adófizetési kötelezettsége keletkezett a tavalyi év után.