Ez a félév is jól kezdődik – ömlik a bevétel a költségvetésbe
Újabb rekord dőlt meg, öt éve nem állt olyan jól az államháztartás központi alrendszere a hetedik hónap végén, mint most júliusban. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelentése szerint a múlt hónap végéig 464,8 milliárd forintos hiányt halmozott fel az államháztartás, ami az egész éves tervnek csupán az 61 százaléka. Júliusban 62,7 milliárd forint volt a hiány, ami az előző három év deficitjének az átlaga (73 milliárd) körül van: jobb a tavalyinál, és rosszabb a 2014-esnél.
Az eredmény ugyanakkor továbbra is csalóka, hiszen leginkább az első öt hónap igencsak kedvező számai látszanak meg benne igazán. Májusig majdhogynem hiánymentesen működött a büdzsé, két egymástól független, egyszeri tényező következtében. Az egyik a General Electric rendkívüli adóbefizetése, amely két év alatt közel 500 (az idén várhatóan 250) milliárd forintot utal át az államnak társasági adóként – leginkább ez magyarázza a közel 130 milliárdos többletet az adónemnél az első félévben.
A kedvező hiányszám másik oka már kevésbé pozitív: az uniós ciklusváltás miatt az első félévben szinte leálltak a kiutalások, az előző évi ezermilliárd forint helyett kevesebb mint 500 milliárdot költöttek EU-finanszírozással a büdzsén keresztül, ami a kiadási megtakarítások nagy részét magyarázza. A rossz hír, hogy ez a gazdasági növekedést is visszafogta. Ugyanakkor a kiutalások júniusban már elkezdtek felpörögni, az egész féléves kiadás közel 40 százalékát a hatodik hónapban könyvelték le ezen a soron. Emiatt ugyan az első féléves hiány ugyan még rekord alacsony volt, ám júniusban már meglátszott az eredményeken a növekedést ösztönző kormányzati erőfeszítés: a hatodik hónapban jött össze a féléves hiány 96 százaléka. Ennek azonban nem csak a növekvő unióhoz kötött kiadások, hanem az igencsak megszaporodó egyéb kormányzati költések is az alapját jelentették: a tárcák 40 milliárddal többet költöttek júniusban az egy évvel korábbinál szakmai programjaikra.
A júliusi hiány alakulását – a részletek közlése nélkül – a nemzetgazdasági tárca szokásosan optimista közleménye nem is magyarázza: a minisztérium az első hét hónap teljesítményéről sokkal szívesebben beszél. Szerintük az államháztartás továbbra is stabil helyzete „a működő magyar reformok eredményeit tükrözi vissza”. Az NGM „a központi költségvetés eltérő kiadási szerkezetével” – az uniós programok mellett a kétségtelenül alacsonyabb adósságszolgálati kiadásokkal – magyarázza a kedvezőbb egyenleget, valamint a „a gazdaságfehérítést célzó intézkedések nyomán jelentkező magasabb adóbevételeket” sorolja okként. E mögé az alacsony munkanélküliségi rátát, a reálbérek és a fogyasztás növekedését sorolja fel okként: kétségtelen tény, hogy az áfacsökkentések és az szja-mérséklése ellenére ezeken a sorokon emelkedtek a bevételek. A tárca megfogalmazása szerint „mindez egyértelműen bizonyítja, hogy a kormány gazdaságpolitikai intézkedései sikeresek és eredményesek”. A közlemény ezek után azzal a nem túl bátor kijelentéssel zárul, hogy a 2 százalékos hiánycél teljesíthető.
Ez – egyébként – annak is köszönhető, hogy a GE befizetései az uniós elszámolásban is idei bevételnek számolhatóak el (legalábbis a magyar statisztikusok szerint). Miután a cég adóhitelt vesz igénybe, és az bizonyos idei teljesítmények (beruházás, munkaerő-felvétel) alapján határozza meg, mennyit kell leszurkolni, ezért már ehhez az évhez köthető bevételként, erre az évre számolható el. Ez a kis csalafintaság teszi lehetővé, hogy a pénzt el tudja költeni idén és jövőre a kabinet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.