Erre költi el a kormány a rendkívüli tartalékot

Az elmúlt években 328,4 milliárd forint rendkívüli tartalék sorsáról döntött a harmadik Orbán-kormány, míg 2010 óta 783 milliárd forint került ilyen módon elköltésre. Ez azt jelenti, hogy havonta 10,4 milliárd forintot költött átlagosan a kormány a tartalékból - gyűjtötte össze a Policy Agenda az adatokat. Ez csupán egy kormányhatározat segítségével elosztható pénz, amelyhez nem társul indoklási kötelezettség sem.

Az elemzés kiemeli: teljesen egyértelmű, hogy vannak olyan állami feladatok, amelyek évközben, váratlanul jelentenek kiadást. Klasszikus esete ennek az árvízi védekezés, amelynek költségigénye előre nem tervezhető. Az is elképzelhető, hogy az országgyűlés által évközben hozott törvénymódosítás olyan többletfeladatot ad egy kormányzati szervnek, vagy olyan plusz forrást igényel annak végrehajtása, ami nem volt előre tervezhető. Ilyen volt a magáncsőd intézményének bevezetése, amely új feladatot jelentet az államigazgatásnak, ennek fedezetét elő kellett teremteni.

Ugyanakkor csak a 2014-es kormányalakítás óta a tartalékból finanszírozott kiadások 36 százaléka olyan célra ment, ami a kormányzat működéséhez kellett - számol a Policy Agenda. Ezek előrelátható költségeknek tűnnek, amelyekkel nem tervezetek a költségvetés elkészítése során. Példaként hozható a Klik működése, amelyre 2015-ben 26,7 milliárd forintot kellett évközben átcsoportosítani, különben likviditási problémák lettek volna.

2010 óta 50,2 milliárd forintot kapott a sport terület extra támogatásként (2014 óta 14,5 milliárd forintot, benne az olimpia 2024 projekttel), míg például a migrációs helyzet kezelésére 33,2 milliárdot csoportosítottak át (ebben benne van a népszavazás is).

A 2014-es kormányalakítás óta csak a Bethlen Gábor Alap év közben 14 milliárd forintot kapott olyan programok támogatására, amelyek akár előre tervezhetőek lehettek volna. Ez a tartalékból felhasznált összes költés 4 százalékát jelenti.