BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hétszázalékos emelés jöhet

Úgy tűnik, a bérminimumok gyors emelése ellenére nem kívánja a korábban tervezettnél lényegesen nagyobb ütemben növelni a közszféra dolgozóinak bérét a kormány

Nem számol további jelentős béremeléssel a közszférában a legkisebb kereset 15 és a szakképzettséggel rendelkező dolgozók bérminimumának 25 százalékos emelése kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) – derül ki a tárca számításaiból. A minisztérium – mint a Portfoliónak átadott kimutatásából kiderült – jövőre 40 milliárdos többletköltséggel számol a bérminimumok emelése miatt, ami nagyjából annyit jelent: szinte csak azoknál kalkulálnak a korábban tervezettnél nagyobb növekedéssel, akik valóban a meghatározott minimumok alá esnek. Az NGM lapzártánkig nem reagált lapunk a témát érintő kérdéseire.

A jövő évi költségvetésben összesen több mint kétezermilliárd forintos keret szerepel személyi juttatások címén, ehhez további 551 milliárd forint járulékokra szánt összeg társul. Ez utóbbiból – mint arra korábban rámutattunk – a járulékcsökkentés miatt mintegy 100 milliárd forintot takarít meg az állam (ezt azonban az NGM saját számításában inkább levonta a járulékcsökkentés árából, és úgy mutatta ki, mintha ennyivel kevesebb esne ki a költségvetésből az intézkedés nyomán). A költségvetésben a kormányzat összesen 5 százalékos átlagos béremeléssel számolt a közszférában, ami leginkább a korábban bevezetett életpályamodellek továbbvitelének köszönhető. A bérkeretek a költségvetési tervben összességében azonban így is 12 százalékkal emelkednek – aminek részben a korábbi bérintézkedések áthúzódó hatása az oka.

A jövő évi büdzsében eleve számos területen terveztek béremelést, és a kiadási kereteket tovább növelik az idén év végi keresetemelések is. Például: az egészségügyi dolgozók novembertől kapják meg a nekik megígért bérfejlesztés nagyobb (átlagosan 26 százalékos emelést jelentő) szeletét, míg jövő ilyenkor további 12 százalékkal növekedhetnek a juttatások. Ez a költségekben az ideihez képest összesen 24 százalékos bővülést jelent, amivel már eleve számolt a büdzsé. De ugyanúgy lehetett kalkulálni a rend- és honvédelmi dolgozók, a felsőoktatásban foglalkoztatottak vagy az adóhivatali munkatársak 5 százalékos fizetésemelésével (ezek bejelentett intézkedések voltak tavaly is) vagy az állami tisztviselők emelkedő béreivel.

Összességében 225 milliárd forinttal nagyobb bérkeret szerepel a jövő évi költségvetésben az ideinél, amely a kormányhivatalokban, a járási hivatalokban, az igazságügyben és a szociális területen dolgozók, valamint a pedagógusok, a bölcsődei nevelők és a kulturális szféra közalkalmazottainak emelését is tartalmazza.

A kormányzati szereplők mostanában ezeket a korábban elhatározott emeléseket jelentik be ismételten – így tett például Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter is a csütörtöki kormányinfón, amikor arról beszélt, hogy sávosan emelik a járási és a kormányhivatalokban dolgozók bérét.

A korábban elhatározott bérfejlesztések eredményeként a fizetések természetesen a legtöbb területen meghaladják majd a jelentősen megemelt, jövőre már 128 ezer forintot megközelítő minimálbér szintjét – nagyobb gond a szakképzetteknek kötelezően kifizetendő összeg, amely 161 ezer forint fölé emelkedik. Ez ugyanis annyit jelent, hogy több területen ismét összecsúszik a bértábla: az egészségügyben az ápolóknál vagy a szociális területen dolgozóknál úgy egészében nem lesz túl nagy a különbség a kezdők és a 20-30 éves tapasztalattal ott dolgozók fizetése között. Az, hogy a nemzetgazdasági tárca csupán a bérköltségek 2 százalékos további emelkedésével számol, azt jelenti, hogy az átlagosan 5 százalékos béremelési ütem 7 százalékosra nőhet majd.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.