Ázsia az új magyar célpont
Ha nem is idén vagy jövőre, de négy-öt éven belül Lionel Messi és Cristiano Ronaldo következő klubja is kínai lehet – kezdte az ázsiai futballpiac elemzését egy merész kijelentéssel lapunknak Szabados Gábor. A sportközgazdász továbbment: Katar 2022-es rendezése után 8-12 évvel minden bizonnyal Kínában lesz a földrészen legközelebb világbajnokság, ott pedig a legjobb négy közé kerülhetnek a távol-keletiek.
Mindezt arra alapozza, hogy a közelmúltban rengeteg pénz áramlott a kínai futballba: a legnépszerűbb sportág is fontossá vált az 1,37 milliárd lakosú országnak, miután Sanghaj 2004 óta Forma–1-es helyszín, Peking pedig a 2008-as nyári után 2022-ben téli olimpiának is otthont adhat.
Mivel Kínában gazdaságilag kapitalizmus van, politikailag viszont kommunizmus, a szakértő szerint bármire létrehozható fizetőképes kereslet, akár mesterségesen is. Összehasonlításképpen: a kínai piac több mint 60 százalékkal nagyobb, mint az Egyesült Államok és az Európai Unió együttvéve. Mivel az állam rövid pórázon tartja a legnagyobb cégeket is, könnyen rá tudja venni az autóipar, a sörgyártás, az elektronikai ipar vagy éppen a pénzügyi szektor szereplőit, hogy álljanak egy-egy élvonalbeli futballklub mögé.
A példa adott: Dél-Korea és Japán mintájára sztárjátékosok és profi edzők szerződtetésével felértékelődik a kínai Szuperliga, az utánpótlásbázisok kiépítésével pedig 10-15 év alatt a hazai játékosok is hozhatják azt a szintet, mint a drágán vett légiósok. Utóbbit mutatja, hogy brazil klasszisokat is leigazolt a Shanghai SIPG, amely Oscart 60 millió euróért vette meg a Chelsea-től, Hulkot pedig 55 millióért a Zenittől.
Az ázsiai klubfutball azonban nemcsak a topjátékosok felé nyit, hanem a magyar labdarúgók felvevőpiacává is vált. A közelmúltban Guzmics Richárd Kínába, Feczesin Róbert Dél-Koreába, Vadócz Krisztián pedig Hongkongba szerződött. Rajtuk kívül tavaly Dzsudzsák Balázs az Egyesült Arab Emírségeket, Németh Krisztián pedig Katart választotta következő állomásául. Szabados Gábor szerint ez azért alakult így, mert hiú ábránd volt, hogy az Európa-bajnoki szereplés hatására a magyar válogatott hat-nyolc alapemberének is reális cél lehet a Premier League vagy a Bundesliga.
A sportközgazdász úgy látja, Nagy Ádám olaszországi (Bologna) és Lang Ádám franciaországi (Dijon) szerződése azt bizonyítja, legfeljebb 20-23 évesen van esély, 25 felett egy magyar játékosra már nem vet szemet topligás klub. Éppen ezért a játékosügynökök kénytelenek voltak meghallgatni az Európán kívüli ajánlatokat, amelyeknek az anyagi vonzata ráadásul a magyar NB I.-es bérek nyolc-tízszerese is lehet.
Az olajkitermelés révén ma már a Perzsa-öböl országaiban is minden feltétel adott a futballban, amely Angliában vagy Németországban megvan – fejtegette lapunknak Vörösbaranyi József, a Stars & Friends Hungary Kft. ügyvezetője, Dzsudzsák Balázs közvetítője. Mint mondta, nem a márványra vagy az aranyra kell gondolni, de az arab kluboknál is irigylésre méltóak az edzőközpontok, a legmagasabb szintű orvosi és erőnléti stábokkal dolgoznak.
A menedzser szerint a szurkolói kultúra kiépítésére is fokozott figyelmet szentelnek, példaként felhozta a népszerű stadionbejárásokat és az egyre szaporodó ajándékboltokat. Arra viszont nem tért ki, hogy jelenleg a játékosok piaci értéke és a nézőszám is inkább az NB I.-et idézi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.