Ismertette: tavaly a minimálbér és a garantált bérminimum 5 százalék körüli növekedése 7,5 százalékos nettó reálbér-növekedést eredményezett. A tavaly novemberi bérmegállapodás értelmében a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal emelkedik idén, ezen felül számos ágazatban jelenleg is folynak a bértárgyalások - tette hozzá.
A tavalyi adatokból korai volna egyértelmű következtetéseket levonni, de várhatóan idén is növekedni fognak a bérek - mondta az NGM helyettes államtitkára.
Simon Attila szerint a bérnövekedés alapját az biztosítja, hogy a gazdaság mintegy 4-5 éve növekedési pályára állt, ez pedig évről évre, sőt hónapról hónapra érezteti hatását. Ezt erősítik a kormány gazdaságpolitikai intézkedései, például a személyi jövedelemadó 15 százalékra csökkentése - tette hozzá.
Simon Attila közölte, hogy a tavalyi bérnövekedési adatokon javíthatnak az év végi jutalmak is, ezek azonban csak egyszeri juttatások, így az egész évre visszavetítve kisebb a hatásuk - hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a fizetések - ha csak minimálisan is - a közszférában jelenleg magasabbak, mint a versenyszférában, ami az életpályamodellek bevezetésével magyarázható. A költségvetési szférában a béremelés elképzelhetetlen a jól teljesítő versenyszféra nélkül, mert ez teremti meg a fizetések fedezetét - tette hozzá. A versenyszféra pedig a szolgáltató állam kiépítésével és erősítésével lehet képes jobb teljesítményre - mondta az NGM helyettes államtitkára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.