Mit szólnak az elemzők Matolcsyék meglepő lépéséhez?

A piac egészét meglepetésként érte a döntés, hiszen 600 milliárdos korlátozásra számítottak, amire a forint gyengülésnek indult az euróval szemben, és átmenetileg átlépte a 310-es szintet. Az Erste Bank véleménye szerint ennek a lépésnek a következményeként a bankközi kamatok tovább erodálódhatnak (a 3 havi BUBOR jelenleg 0,21 százalék).

Annak ellenére, hogy az MNB GDP és inflációs előrejelzése érdemben nem változott, a közlemény szövegezése a korábbinál lazításra hajlóbb, azaz egyértelmű utalásokat tett a tanács arra vonatkozóan, hogy hosszú távon kívánja a kamatokat a jelenlegi szinten tartani, vagy akár még alacsonyabb szintekre lenyomni. Ennek érdekében hozhatta létre az MNB a 6 és a 12 hónapos forintlikviditást nyújtó swap-eszközt is – közölte Ürmössy Gergely, az Erste vezető közgazdásza.

A piacra szemmel látható hatást gyakorolt az MNB közleménye, hiszen a határidős kamat-megállapodások (FRA-k) elindultak lefelé a bejelentést követően. Az Erste szerint a 3 hónapos bankközi kamat csökkenni fog a következő hónapokban és folytatja a 0 százalékhoz való konvergálást, míg az alapkamat változatlan marad. Úgy vélik, hogy év végére akár meg is szűnhet a három hónapos betét, melyre jelenleg az irányadó kamatot fizeti.

Ezt a lazító politikát addig folytathatja az MNB, amíg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed folytatja újrabefektetési politikáját és a mérlegfőösszegét stabilan tartja, valamint a kamatemelési ciklusa nem kapcsol magasabb fokozatba – vélte Ürmössy.

[caption id="" align="alignleft" width="700"] Fotó: MW[/caption]Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza hangsúlyozta: noha a jegybank legfrissebb előrejelzése szerint a jövő év első felétől tartósan elérhető a 3 százalékos inflációs cél, mégis kiemeli, hogy amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával. Az MNB várakozásai szerint 2017-ben 2,6 százalékos, 2018-ban és 2019-ben 3 százalékos infláció várható. Kiemelte: szigorítani mindaddig nem szükséges, amíg a várható infláció a 2-4 százalékos toleranciasávon belül marad, így 2018 közepéig nem számítunk az alapkamat emelésére.

„A március közleményt és a korábbi jegybanki kommentárokat is figyelembe véve tehát hosszabb ideig (2017 végéig vagy akár azon túl is) változatlan alapkamat valószínűsíthető” – véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza. Úgy véli, további nem-konvencionális intézkedések lehetségesek, bár a mozgástér ezen a területen is szűkült és a jegybank által figyelt pénzpiaci paraméterek sem utalnak gyors változásra.