Dübörög a magyar építőipar

Idén márciusban mindkét építményfőcsoport termelésének volumene nőtt: az épületeké 30,2, az egyéb építményeké 48,8 százalékkal. Az épületek építésének növekedése elsősorban ipari és raktárépületek, kisebb mértékben sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye. Az egyéb építmények esetében a termelés az alacsony bázis mellett út- és vasútépítési munkáknak köszönhetően bővült – jelenti a KSH.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 54,2, az egyéb építményeké 66,1, a speciális szaképítésé 11,8 százalékkal nőtt. A megkötött új szerződések volumene 31,3 százalékkal elmaradt az előző évitől, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 11,5, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 41,3 százalékkal. Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene március végén 81,3 százalékkal meghaladta az előző évi, alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 50,2, az egyéb építményeké 105,2 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

2017. január-márciusban az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 24,7 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz mérten. Az első negyedévben az épületépítési ágazatban 6,8, az egyéb építmények építésének ágazatában 2,0, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítési ágazatban 4,1 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévinél az építőipar árai 1,7 százalékkal voltak magasabbak.

Az építőipar „kilőtt”, az építőipar teljesítményének legutóbbi adatai azt jelzik, hogy idén 4 százalék fölötti gazdasági növekedés várható Magyarországon – mondta az adatok kapcsán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter rámutatva: az építőipar adatai alapján elmondható, bővülnek a beruházások az országban, a vállalkozások teljesítménye javul, ez növekvő gazdaságot, versenyképesebb, jobb termékeket eredményezhet a jövőben.

2017 első negyedévében 2061 új lakást adtak át, ami 47 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A lakásépítési engedélyek számában még nagyobb a növekedés, 9525 darabot adtak ki, ami 89 százalékos emelkedésnek felel meg – írta Horváth András, a Takarékbank elemzője. Az első negyedéves engedélyek 46 százalékát Budapesten adták ki, az átadott lakások esetében viszont csak 10 százalékos volt a főváros részesedése, ami a nagyobb méretű építkezések lassabb átfutására vezethető vissza, az év második felétől jelentősen megugró átadásokra lehet számítani.

Az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő ingatlanfejlesztési kerekasztal (IFK) adatai szerint több mint 1 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja az 560 milliárd forintot. Ez tíz éves csúcsot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. A fejlesztés alatt álló ingatlanok funkció szerint 41 százalék iroda, 34 százalék lakás, 16 százalék kereskedelmi, 8 százalék logisztika, 1 százalék pedig szállodafejlesztés. A fellendülést a szerződések állománynövekedése is alátámasztja és itt további növekedés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind pedig az irodafejlesztések iránt – fűzte hozzá a szakember, hozzátéve: ebben kiemelt célterület Budapest, ahol a 3,4 millió négyzetméternyi irodaállományból üresen álló irodák aránya történelmi mélyponttal már csak 9 százalék és főként az egybefüggő, nagy irodaterületek piaca erősen túlkeresletes. A lakóingatlan fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a CSOK illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja, itt szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítása a lendület fenntartásához, illetve mivel a gazdaság egészére nézve az egyik legnagyobb addicionális és multiplikációs hatásokkal rendelkező szektorról van szó, így a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét.

Továbbá szükség lenne a lakásfelújításokat is bevonni az 5 százalékos áfa körbe, mivel így az új lakás vásárlását maguknak megengedni nem tudó családok lakhatási körülményei is érdemben javulhatnának és egy újabb szegmens indulhatna jelentős bővülésnek az építőiparban. 2017 egészére 19.4 százalékos növekedést várunk az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfele mutatóak a kockázatok, így idén mind a GDP növekedéséhez, mind a beruházások szintjéhez képes lesz érdemben hozzátenni a szektor. A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulnak, mivel utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát, ami mellé az épületek építése is felzárkózott az utóbbi időszakban – írta Horváth András.

A fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, amit a munkaerő felvételi statisztikák is alátámasztanak, lévén 2017. első negyedévében több mint 275 ezren dolgoztak az építőiparban, ami egyelőre csupán 3,5 ezres növekedés a szezonális hatásokat figyelembe vevő előző év azonos időszakához képest és 4,8 ezer fős csökkenés negyedéves alapon. Ez látható a nagyobb lakásépítések csúszásán is a Takarékbank szerint, de erre a legutóbbi adatok alapján már a napi 15 ezer forintot elérő építőipari szakmunkásbér vélhetően megoldást fog kínálni és az elmúlt 8 évben leépült építőipar gyors ütemben kilábalhat a mélypontról.