Maradhat a magyar alapkamat

Márciusban a vártnál alacsonyabban alakult az infláció, bár ebben adminisztratív intézkedések is szerepet játszottak. A frissített előrejelzés szerint a pénzromlás éves üteme a jövő év végéig nem haladja majd meg tartósan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos célját. Továbbá a forint ismét a jegybank számára komfortos(abb) 310 feletti sávban mozog az euróval szemben. Emiatt az OTP elemzői nem számítanak érdemi változásra a monetáris tanács keddi ülésén, mi több, olyannyira borítékolható a papírforma szerinti döntés, hogy még a kommunikációban sem várható semmilyen új, akár elgondolkodásra okot adó elem.

A kamatdöntéssel egy időben 325 milliárd forintnyi három hónapos betét jár le. Ahhoz, hogy a jövő heti és a júniusi akció alkalmával végül 500 milliárd forintra csökkenjen a 3 hónapos jegybanki betét állománya, az MNB-nek – egyenletes lefutást feltételezve – 100 milliárd forinttal kell csökkentenie a mostani aukció során a befogadott mennyiséget. Ha ennél jobban csökkenti, az a forint gyengítése irányába hathat. Legfeljebb ez okozhat némi izgalmat a piacon. Az előző kamatdöntés óta a forintlikviditást nyújtó FX-swapok állománya 550-ről 650 milliárd forintra emelkedett, továbbá újdonság volt, hogy az MNB egyre aktívabban kezdte használni az egy hónapos helyett a három hónapos lejáratokat. Mivel a nemzetközi makrogazdasági kép változása az euró erősödése/dollár gyengülése irányába mutat, Módos Dániel OTP-stratéga szerint összességében az MNB-nek rövid távon vélhetőleg nem lesz szüksége újabb lépésekre az árfolyam finomhangolásához.

Kedden látnak napvilágot a vezető európai gazdaságok jövőképével kapcsolatos újabb információkkal szolgáló májusi beszerzési menedzserindexek. Bár a feldolgozóipar esetében mind Németországban, mind az eurózónában minimális csökkenést ígér az elemzői konszenzus, összességében Franciaországban, Németországban és az eurózónában is magas szinten maradhatott vagy kicsit javulhatott a gazdasági hangulat mutatószáma. A német Ifo intézet indexétől szintén marginális emelkedést várnak az elemzők. A franciáknál Emmanuel Macron elnökké választásával szertefoszlott a szélsőjobboldali veszély okozta piaci zavar, a németeknél pedig a legutóbbi tartományi választások Angela Merkelt erősítették meg. (A stabilitást megtestesítő kancellár tehát nyugodtan készülhet a negyedik ciklusára.)

Minden jel arra utal, hogy az immár három negyedéve kellemes növekedési meglepetést okozó eurózóna gazdasága továbbra is jó úton halad. Noha az infláció emelkedése valamelyest mérsékli a rendelkezésre álló reáljövedelem bővülését, a közös deviza idei gyengülése segíti az exportőröket, élénkülés tapasztalható a hitel- és az ingatlanpiacon, csökken a munkaerőpiaci szabad kapacitás és fontos szempont, hogy eddig valamennyi idei választáson a befektetőknek szimpatikus eredmény született.

Mindez – kiegészülve az Egyesült Államokból érkező hírekkel (bizonytalan időre elhalasztott adóreform és beruházásösztönző csomag, meglepetésre beeső maginfláció, Donald Trump személye körüli kérdések) – trendszerűen felfelé hajtja az euró-dollár árfolyamot – hívja fel a figyelmet Dunai Gábor. Az elemző e trend folytatódását várja, amennyiben az eurózónából kedvező növekedési (és szigorodó monetáris politikára utaló) jelek érkeznek, továbbá ha az USA-ban Trump elnök pozíciója a sorozatos botrányok miatt valóban meginog.