Jöhet még lazítás a következő hónapokban

Változatlanul hagyta a 0,9 százalékos alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, s az egynapos hitel- és betéti kamatlábakhoz sem nyúlt a Matolcsy György vezette testület. Mindez összhangban volt az elemzői várakozásokkal. A monetáris tanács értékelése szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz. Közleményükben azt írták: ha az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával. Erre elemzők szerint lehet esély, mert az infláció júniusban is csak 1,9 százalék volt, az elmúlt hónapokban többször is alacsonyabb, mint a szakértők várták. Ugyanakkor figyelmeztető, hogy a maginfláció, amely kiszűri például az energia- és üzemanyagárak alakulását, emelkedő trendben van, és elérte a 2,4 százalékot.

A közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése azon célból, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybevétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak – emelte ki Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza. Ennek hatására a bankközi kamatlábak és a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek, így a kiemelten fontos, számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos Bubor-kamatláb már 0,15 százalékra csökkent. Az MNB monetáris tanácsa a júniusi ülésén 300 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. harmadik negyedév végén fennálló állományát, ezzel a kiszorítással tereli a bankokat más eszközök felé.

„Az előrejelzésünk szerint a jelenlegi kilátások alapján szeptemberben nem konvencionális monetáris lazításra kerülhet sor, például folytatódhat a három hónapos betétből való kiszorítás” – közölte Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza. „Annak pedig egyre nagyobb az esélye, hogy a három hónapos betétet mint irányadó monetáris eszközt az MNB lecseréli valami másra, ugyanis egyre jelentéktelenebb szerepet játszik” – fogalmazott a szakember.

Suppan Gergely a monetáris kondíciók szigorítására a jövő év második feléig nem számít, akkor is először a nem konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2019 végéig változatlan maradhat. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet is támogathatja. Inflációs nyomás hiányában és a vártnál lassabb növekedés miatt az amerikai Federal Reserve lassabb ütemben folytathatja a kamatemeléseket, míg idén decemberig folytatódik az Európai Központi Bank havi 60 milliárd euró összegű eszközvásárlási programja. Utóbbit jövőre feltehetően csak fokozatosan vezetik ki, míg kamatemelésre a jövő év végéig nem lehet számítani. Ezalatt pedig a hazai kockázati felárak is tovább szűkülhetnek – vélte Suppan.