Elektronikus stratégiát alkot a szövetség

Mi hozta az ötletet, hogy szükség van a szövetségre?

Sok más szakmai szervezettel szemben az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (Efisz) elsősorban nem lobbiszervezet lenne, hanem egy olyan szakmai közösség, amely koncentrált kompetencia alapján jogosult véleményt formálni és segíteni akár a kormányzati szerveket is a jogalkotásban. Tagjaink között olyan intézmények találhatók, amelyek érdekeltek az elektronikus, illetve a mobilfizetés hódításában, így kereskedelmi bankok és telekommunikációs szolgáltatók. Tagunk a hazai elektronikus átutalásokat bonyolító, a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában álló Giro Zrt. mellett több állami vállalat, például a Magyar Posta Zrt. vagy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NM) is. Hisszük, hogy e kör megfelelő szakmai alapot ad arra, hogy hatékonyan támogassuk azt a kormányzati koncepciót, amely az olcsóbb, biztonságosabb, a feketegazdaság visszaszorításában komoly eredményeket felmutató, és még többel kecsegtető elektronikus fizetés mind szélesebb elterjesztését szolgálja.

Nem hiányoznak e körből például a kártyatársaságok?

Az Efisz szervezet nyitott, akik egyetértenek célkitűzéseinkkel és elfogadják a normáinkat, csatlakozhatnak. Az induláskor azonban érthetően azok hozták létre a szervezetet, akik szorosabban működtek együtt: amikor az ötlet felvetődött, először közvetlen partnereinket kerestük meg.

Az irányításban mekkora szerepet kap az NM?

A szervezet teljesen demokratikus, nincs független irányító szerep. Ugyanakkor az a kompetencia és tapasztalat, amelyet az állami cégben felhalmoztunk, megosztható a közjó érdekében. Nekünk kell egy ilyen nemzeti ügy élére állnunk, hiszen elsőként mi építettünk ki és üzemeltetünk országos mobilfizetési rendszert. Társaságunk modelljének és szolgáltatásainak – a mobilparkolásnak, az e-matrica és a HU-GO mobiltelefonos értékesítésének – hároméves sikeres működése is példázza, hogy van olyan útja a fejlesztésnek, amellyel az ügyfelek és a szolgáltatók is jobban járnak. A szervezet minden tagja komoly innovációt indított el a területén. Ha ezeket összekapcsoljuk, és hatékony együttműködéseket alakítunk ki, akkor talán felgyorsíthatjuk az elektronikus fizetés terjedését.

A számok egyre kedvezőbbek, ám a lemaradásunk még mindig jelentős a nyugat-európai vagy éppen a skandináv mutatóktól az elektronikus fizetés terén. Mi hozhat áttörést?

Az egyik ilyen talán a közösségi közlekedés lehet. Az említett országokban ma már általános a közlekedési kártyák vagy elektronikus, digitalizált menettérti jegyek és bérletek használata. A közlekedés révén nagyon széles körhöz juthat el az elektronikus fizetés. Ha a felhasználók látják, hogy a megoldás gyors és biztonságos, gyorsabban leküzdhetik még meglévő fenntartásaikat, és talán más területeken is élnek az elektronikus fizetés lehetőségével. Jelentősen segítheti az elektronikus fizetés terjedését más közszolgáltatások elektronizálása is.

Ehhez persze az kell, hogy ne legyenek olyan bizalomleépítő esetek, mint legutóbb például a BKK e-jegyével kapcsolatban.

Épp itt lehet rendkívül fontos szerepe az Efisznek. A fővárosi eset jó példa lehet, hogy nem elég átgondoltan fejlesztésbe fogni, mindig szükség van újabb és újabb tesztre, szakmai véleményezésre is. A bizalomerősítés kapcsán felhívom a figyelmet arra, hogy küszöbön áll a PSD2 fizetési szabvány európai és magyarországi bevezetése, valamint az itthon alkalmazandó azonnali átutalás. Ezek kapcsán leginkább arról lehet olvasni, hogy 2018-tól applikációk tömegei kínálnak az eddigieknél nagyobb élményt a fizetési rendszerek igénybe vevőinek, de itt önmérsékletre intenék: a fogyasztói élmény egy dolog, de itt most az emberek pénzéről van szó. Az új, modern technológiák megjelenésével új értelmet nyer és elsődlegessé válik a biztonság, hogy a tranzakciók során az emberek adatai vagy pénze ne kerüljön illetéktelen kezekbe. Az Efisz csak olyan szervezeteket kíván a tagjai közé engedni, amelyek kiemelten kezelik az ügyféladatok és a fizetési tranzakciók biztonságát. Létre kívánunk hozni egy etikai kódexet is, amely reményeink szerint az Efisz-tagság egyfajta minőségi védjegyévé is válik. A legnagyobb feladat az elektronikus fizetési stratégia megalkotása, amelyet jövő év végére szeretnénk összeállítani és bemutatni a kormánynak.

Lesz rá fogadókészség?

Ez leginkább attól függ, hogy mi, tagok milyen színvonalú munkát mutatunk addig fel, mennyire lesz egyértelmű a koncepció mögötti kompetencia. Az Efisz feladata kettős lesz. Egyrészt változtatnia kell a régi beidegződéseken, mert a digitális technológia eddigi tapasztalatai alapján nem biztos, hogy a jelenlegi folyamatokat kell átültetni, „elektronizálni”. Ki kell használni az új lehetőségeket, de abban is komoly lehet a felelősségünk – és ehhez kell az etikai, szakmai kódex megalkotása –, hogy a jogalkotót szakmai álláspontokkal támogassuk a reális középút megtalálásában: ne lendüljön át az inga, és ne születhessen olyan szabályozás, amely az észszerű és szükségszerű fejlesztéseket megakadályozná az elektronikus fizetés területén.