Jövőre pörög fel az uniós pénzlehívás

Időközi, vagyis számlaalapú kifizetésként eddig 280 milliárd forintot, előlegként pedig 400 milliárdot utalt át hazánknak az Európai Bizottság a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklus keretében – közölte a Világgazdaság megkeresésére a Miniszterelnökség. A tájékoztatás szerint hazánk lehívási tervében az szerepel, hogy idén 760 milliárd forintot, jövőre pedig további 1570 milliárdot hoz haza Magyarország Brüsszelből. A kitűzött cél teljesüléséhez elengedhetetlen, hogy az idei negyedik negyedévben a nagy infrastrukturális állami beruházások és a vállalati projektek kivitelezése felpörögjön.

Addig viszont több más EU-tagállam gyakorlatához hasonlóan Magyarország is első körben hazai költségvetési forrásból fizeti ki a győztes pályázókat, a folyósított támogatásokat pedig szakaszosan, egyrészt előlegfizetés formájában, másrészt a megvalósult beruházások teljesítésalapú számlái után egyenlíti ki az uniós testület. Ez a fajta finanszírozás azonban ideiglenesen jelentősen megterheli az államkasszát, emiatt előbb tavaly novemberben 800 milliárd, majd idén augusztusban újabb 700 milliárd forinttal meg kellett emelnie a kormánynak az uniós támogatások megelőlegezésének költségvetési keretét. Ez azonban nem hagy nyomot a főbb makrogazdasági adatokon, az EU-s irányelv szerint ugyanis ezt a tételt nem kell figyelembe venni az államháztartási hiány számításakor.

A lehívott és a kifizetett összeg között azonban így is nagyra nyílik az olló, elvégre a terv szerint 2018 decemberéig csaknem 2400 milliárd forinthoz jut az uniós testület jóvoltából a költségvetés, melyet már most terhel a közel 35 ezer győztes pályázónak kiutalt 2860 milliárd forint. De ha az irányító hatóságok által már hozzávetőleg 47 ezer pályázónak odaítélt 5740 milliárd forintot vesszük alapul, akkor nem valószínű, hogy enyhül a nyomás a költségvetésen.

Lapunk úgy értesült, hogy a brüsszeli viták a közeljövőben érinthetik a közbeszerzési törvényt és a fejlesztéspolitikai adatbázist és információs rendszert (FAIR) is. A Miniszterelnökség erre a felvetésre azonban azzal reagált, hogy a bizottság eljárásait európai uniós jogszabályok szabályozzák, melyek közvetlen hatállyal bírnak, és elsőbbséget élveznek a magyar jogszabályokkal szemben, ezért az ellenőrzéssel kapcsolatban nem közölhet a tárca részleteket, az ugyanis ellentétes lenne a közösségi joggal. Arra azonban kitért a kormányszerv, hogy a kijelölési folyamatban és a rendszerellenőrzések során az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság ellenőrzi a teljes támogatási rendszert, melynek része a FAIR is. Ez alapján a minősítés 2-es kategóriájú. Az 1-es osztályzat a legjobb, a 4-es pedig a legrosszabb, a 2-es lényegében azt jelenti, hogy a rendszer nem tökéletes, de alapvetően rendben van, főbb hiányosságok nélkül működik.

A 2014–2020-as uniós ciklusban a mezőgazdasági támogatásokkal együtt hozzávetőleg 12 ezermilliárd forintnyi támogatás áll hazánk rendelkezésére. A kormány célja, hogy idén kifizessen 2700 milliárd forintnyi támogatási pénzt a győztes pályázóknak, az év végéig pedig ezzel párhuzamosan odaítéljen a kedvezményezett önkormányzatoknak és cégeknek legalább 7590 milliárd forintot.