Több sebből is vérzik az atomegyezség

Az ENSZ közgyűlése előtt kedden elmondott beszédében Donald Trump ismét az Egyesült Államok történetének egyik legrosszabb és legegyoldalúbb megállapodásának nevezte a 2015-ben kötött alkut, amelynek értelmében Teherán beleegyezett, hogy korlátozza nukleáris programját a nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe. A szerződést az Egyesült Államok és Irán mellett Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország írta alá.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter ennél is tovább ment, amikor a Fox News amerikai hírtelevízió­nak nyilatkozva azt mondta, hogy a megállapodást meg kell változtatni, különben az Egyesült Államok nem fogja tartani magát hozzá.

Szerinte különösen a megállapodásnak az a záradéka ad okot aggodalomra, amelynek értelmében az iráni nukleáris programra előírt korlátozások egy része 2025-től kezdve lejár. Utána semmi nem korlátozza Iránt abban, hogy milyen mennyiségben halmoz fel alacsonyan dúsított uránt, és hány centrifugát működtet, vagyis teljes lendülettel újraindíthatja nukleáris programját, és jelentősen lecsökken az idő, amely alatt nukleáris fegyverhez elegendő főtőanyagot állíthat elő. Ráadásul Irán folytatja a ballisztikusrakéta-kísérleteket, és katonai létesítményeibe nem enged be külföldi ellenőröket. Mindez egyre jobban aggasztja a szakértőket, még olyanokat is, akik annak idején részt vettek a megállapodás kidolgozásában.

Mindenki tudja, hogy az egyezmény nem ideális. Azt hiszem, ezt még Obama elnök is elismerné – mondta a Bloombergnek Bob Einhorn, aki 2009 és 2013 között volt az amerikai külügyminisztérium leszerelési ügyekkel foglalkozó különleges tanácsadója.

Az amerikai aggodalmakat Emmanuel Macron is megérti, ezért nyitott a szerződés 2025 után történő meghosszabbításáról szóló tárgyalásokra, hogy ellenőrzés alá tudják vonni az iráni ballisztikusrakéta-programot is. A francia elnök azonban védelmébe vette a megállapodást az ugyancsak az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében, amint korábban Angela Merkel német kancellár is.

Trumpnak már több alkalma is lett volna a szerződés felmondására, legközelebb ezt október közepén teheti meg; ha akkor úgy dönt, hogy Irán nem tartja be a kötelezettségeit, akkor a kongresszusnak hatvan napja lesz arra, hogy újra életbe léptesse a korábban feloldott szankciókat Teheránnal szemben.

A Politico külügyminisztériumi forrásokból úgy értesült, hogy az Egyesült Államokat már figyelmeztették európai szövetségesei: vissza fognak vágni, ha szankciók fenyegetik az Iránnal üzleti kapcsolatban álló vállalataikat.

Nemzetközi megfigyelők azt állítják, hogy Irán teljesíti a megállapodást, az amerikai kormányzat szerint viszont megsérti annak szellemét a rakétakísérletekkel és agresszív közel-keleti külpolitikájával. A szerződés kritikusai azt remélik, hogy Trump a keménykedésével rákényszeríti Iránt egy újabb, szigorúbb egyezmény elfogadására, ez azonban kevéssé valószínű. Hasszán Rohani iráni elnök, aki kulcsszerepet játszott az egyezmény létrehozásában, a CNN-nek hétfőn adott interjújában figyelmeztette Washingtont: nagy árat fog fizetni, ha felmondja a megállapodást, és a válasz nagyon gyors lesz Teherán részéről. A lépés diplomáciai precedenst teremtene, különösen Észak-Koreát késztetheti óvatosságra, hogy érdemes-e tárgyalni az Egyesült Államokkal. Pontosan ettől tartanak az európai és ázsiai vezetők is.

A multik nem sietnek a befektetésekkel

A megállapodás eddig nem hozott érzékelhető változást Iránban – legalábbis a kanadai székhelyű IranPoll legfrissebb közvélemény-kutatásá­nak az eredménye szerint. A 700 megkérdezett 70 százaléka úgy véli, hogy a multinacionális cégek nem sietnek kereskedni, illetve befektetni Iránban, valószínűleg a folyamatos amerikai nyomás miatt. Bár több a külföldi áru az üzletekben, a válaszadók 57 százaléka szerint a multik nem hoztak létre új munkahelyeket a helyiek számára. A bizonytalanság miatt kivárnak a nagyvállalatok mellett a jelentősebb külföldi bankok is – emlékeztetett a Bloomberg.