Megmerevedtek a kínai tőzsdeárfolyamok, a befektetők a héten nyilvánosságra hozandó GDP-adatokat és a Kínai Kommunista Párt 19. kongresszusát várják. A gazdasági növekedés a Reuters által megkérdezett ötvennégy elemző várakozásai szerint 6,8 százalékos lesz a harmadik negyedévben az előző háromhavi 6,9 százalék után. A kínai jegybank vezetője optimistább az elemzőknél. Cso Hsziao-csuan szerint a gazdaság a stabilizálódás jeleit mutatja, és az első félévi 6,9 százalék után a másodikban 7 százalékos bővülés várható. A Nemzetközi Valutaalap a legújabb előrejelzésében 6,8 százalékos bővülést vár idén a tavalyi 6,7 százalék után. A harmadik negyedévre vonatkozó statisztikát csütörtökön, a kongresszus második napján hozzák nyilvánosságra.
Hszi Csin-ping nyitóbeszédében várhatóan vázolja majd az ország 2020 utáni hosszú távú növekedési terveit, és bár a piacok azt remélik, hogy további reformintézkedéseket jelent majd be, a kormányzat előreláthatóan a jövőben is óvatos marad. „A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy folytatják, amit az elmúlt öt évben láttunk” – mondta a Bloombergnek Frank Benzimra, a francia Société Générale ázsiai részvénypiaccal foglalkozó vezető stratégája. Alighanem csalódni fog, aki azt reméli, hogy a kormányzat belevág majd az olyan jelentős strukturális problémák megoldásába, mint az alacsony hatékonyságú állami cégek átalakítása, illetve felszámolása vagy az ország 33 ezermilliárd dolláros adósságállományának csökkentése. Reformok híján viszont nehéz lesz stabilabb pályára állítani a világ második legnagyobb gazdaságát.
A kongresszuson lecserélik a kétszáz tagú Központi Bizottság felét, valamint ötöt a héttagú Politikai Bizottságból, amennyiben ragaszkodnak a jelenlegi szabályokhoz, vagyis nyugdíjazzák a 68 évesnél idősebb politikusokat. Hszi a saját embereit juttathatja a helyükre, és így biztosíthatja befolyását a következő évtizedre, de akár ahhoz is elég hatalmat szerezhet, hogy maga választhassa majd ki az utódját, vagy a jelenlegi konszenzust felrúgva harmadik terminusra is a párt és egyben az ország első embere maradjon. Épp az ellenzék eltávolítása adna most kiváló alkalmat a mélyreható reformokra, ha nem lenne mindennél fontosabb a politikai és gazdasági stabilitás fenntartása. „Az elmúlt 20-30 évben a gazdasági fejlődés volt a lényeg, bármi áron, de azt hiszem, paradigmaváltás történt, a nemzetbiztonság vált a legfontosabbá, a gazdasági kérdéseket is ezen keresztül látják” – mondta a Reutersnek Jude Blanchette Kína-szakértő, aki szerint a valódi piaci reformok azt jelentenék, hogy Hszi kiengedi kezéből az irányítás jelentős részét, ami nem valószínű.
Érvként pedig ott vannak a gazdasági eredmények. Hszi még 2012-ben azt ígérte, hogy a GDP-t és az egy főre jutó jövedelmet megduplázzák 2020-ig, és a növekedés üteme alapján el is fogják érni e célokat. Kína a becslések szerint valamikor 2018 és 2030 között meg fogja előzni az Egyesült Államokat, és a világ legnagyobb gazdaságává válik. Az elmúlt öt évben fokozatosan haladtak ebbe az irányba. 2012-ben dolláralapon az amerikai gazdaság 53, 2016-ban már 60 százalékát érte el a kínai, de az egy főre jutó GDP az Egyesült Államokban még mindig hétszerese a kínainak. Ráadásul az ígéretek ellenére a növekedést a kelet-ázsiai országban változatlanul a befektetések, nem pedig a fogyasztás hajtja. Bár utóbbinak az aránya folyamatosan nő – 2012-ben a gazdaság 36,7, 2015-ben 38,05, tavaly már 39,3 százalékát tette ki –, a Világbank adatai szerint messze elmarad még a világátlagot jelentő 2015-ös 58 százaléktól.
A befektetések túlsúlya okozta az eladósodást is. A Nemzetközi Fizetések Bankjának adatai szerint az összes hitelállomány 2017 első negyedében a GDP 257,8 százalékára emelkedett az öt évvel korábbi 187,5 százalékról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.