A várt mértékben lassított az unió
Két év folyamatos gyorsulás után újra lassult az euróövezet gazdasági növekedése. Az Eurostat tegnap közzétett, az első negyedévre vonatkozó adatai szerint az euróövezeti GDP 2,5, míg a teljes közösségé 2,4 százalékkal bővült éves összevetésben.
Negyedéves alapon az euróövezet és a teljes közösség GDP-je is 0,4 százalékkal növekedett. A megelőző három hónapban 0,7 és 2,8 százalékos volt az euróövezeti bővülés, negyedéves bázisú lassulásra legutóbb 2016 első negyedévében volt példa, előtte pedig 2014 második negyedévében. Az euró az adatok után gyengülni kezdett, 0,3 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben, az euróövezet államkötvényhozamai pedig 1–3 bázisponttal emelkedtek.
„Az euróövezet gyorsulása lassult ugyan, de ebben nincs semmi meglepő, a legtöbb elemzőház és az Európai Központi Bank (EKB) is már nagyjából egy éve készül erre – mondta a Világgazdaságnak Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője – Tetőzött a növekedési ciklus, innentől megtorpan a GDP-bővülés, de ez nem befolyásolja a jegybank döntését a kötvényvásárlási program sorsával kapcsolatban. Az EKB is felkészült a lassulásra, vélhetően júniusban bejelentik, mikor lesz vége a mennyiségi lazítási programnak, a kormányzótanács tagjai már többször nyilatkoztak, készítik fel a piacokat a kivezetésre.”
Pálffy szerint az államkötvényhozamok tegnapi emelkedése nincs szoros összefüggésben a GDP-adatokkal. A déli országok hozamai 2-3 bázisponttal emelkedtek, az ottani piacok egyszerűen a kötvényvásárlási program végét kezdik beárazni.
Hiába a lassulás, a gazdasági fellendülés egyre szélesebb körű, a szolgáltató- és feldolgozóipar is jól teljesít, a kapacitáskihasználtság csúcson van, zárulnak a kibocsátási rések, és lassan megjelenik az érdemi inflációs nyomás
– sorolta Pálffy, aki szerint az európai monetáris politika nem hagyja majd támasz nélkül a kedvezőtlen helyzetben lévő dél államokat.
Németország GDP-bővülése is lassult, míg a tavalyi utolsó negyedévben 2,9 százalékos, az idei első három hónapban már csak 2,3 százalékos. Elemzők szerint kisebb lett az exportbővülés, és megtorpantak valamelyest az állami kiadások is. Zsinórban a tizenötödik negyedévben növekedett a német gazdaság, ez a leghosszabb bővülési periódus az ország újraegyesítése óta.
A kelet-közép-európai régió államai vegyesen teljesítettek. A lengyel gazdaság kismértékben gyorsult, a 4,8 százalékos konszenzussal szemben 5,1 százalékkal nőtt. A cseh gazdaság lassult, az éves bázison 4,8 százalékos várakozással szemben csak 4,5 százalékos lett az ütem, ez 1 százalékpontos fékezés. Románia gazdasági teljesítménye viszont csúnyán megtorpant: a szakértők 5,4 százalékot vártak, ehelyett mindössze 4 százalékos lett a bővülés, míg a megelőző negyedévben még 6,7 százalékos volt az ütem.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.