Valósággal megrohamozzuk idén a boltokat

A GfK várakozásai szerint idén a kiskereskedelmi forgalom értékben 2,1 százalékkal fog növekedni az Európai Unió 28 tagállamában. Az egyes országokban látható trendek azonban nagyban eltérnek. Míg reálértékben növekedés várható például Franciaországban, Spanyolországban és Magyarországon, addig az alacsony növekedési rátát felmutató országokban a helyzet kevésbé kedvező az enyhén növekvő infláció miatt – állapítja meg a GfK az európai kiskereskedelemről készített elemzésében.

„Valamennyi európai ország képes volt profitálni a 2017. évi gazdasági növekedésből” – állapítja meg Dr. Johannes Schamel, az elemzés vezetője, a GfK kiskereskedelmi szakértője.

Összességében 2018-ra a hagyományos offline kiskereskedelem további növekedését valószínűsítjük Európában, azzal együtt, hogy a forgalom bővülése és az áremelkedés egyes országokban várhatóan kioltják majd egymás hatását.

2017-ben az EU-28 minden egyes polgára átlagosan 16 436 euro fölött rendelkezett. Ez a megelőző évhez képest 1,9 százalékos nominális emelkedést jelez. Az országok sorában egyedül Nagy-Britanniában (-1,5 százalék) látható a vásárlóerő csökkenése, ami részben a font leértékelődésének eredménye. Nagy-Britanniától eltekintve a korábbi években jellemző és a közép- és kelet-európai országokbeli átlag feletti növekedési ütemmel fémjelzett helyzet számottevően nem változott.

Az elmúlt évben tapasztalt keresletnövekedés kiegyenlítette a bolti kiskereskedelem online kereskedelem miatt elszenvedett piaci részesedésveszteségét.

2018-ra a GfK az értékalapú forgalom 2,1 százalékos növekedését várja az EU-28-ban.

Ám mivel ez az arány csak alig marad el az előrejelzett inflációs rátától, így reálértékben csupán csekély növekedés valószínűsíthető. A jövedelmek folyamatos növekedésének köszönhetően megőrizték helyüket a rangsorban a növekedési ütemüket tekintve tavalyi évben vezető országok 2018-ban is.

A GfK robusztus növekedést jósol Bulgáriában (5,3 százalék), Magyarországon (6 százalék), a Cseh Köztársaságban (6,5 százalék) és Romániában (7,5 százalék).

A tavalyi 1,7 százalékos inflációs rátával az EU-28 újra közel járt a fogyasztói árak Európai Központi Bank (EKB) által meghirdetett 2 százalékos növekedési céljához. A fogyasztók sok, az elmúlt években deflációval küzdő kelet-európai országban újra mélyebben kellett, hogy a pénztárcájukba nyúljanak különböző árucikkek vásárláskor. Az EKB-nak az alapkamat 2019-ig változatlanul hagyásáról szóló bejelentésére tekintettel

a GfK 2018-ban a kiskereskedelem tavalyi évihez hasonló alakulására és az árak 1,9 százalékos emelkedésére számít.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez az előrejelzés nem számol az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi vita további eszkalálódásával.

A tanulmányról

A GfK tanulmánya 32 európai országra vonatkozóan értékelte az európai kiskereskedelem 2018. évi főbb mutatószámait, így a vásárlóerőt, a bolti forgalmat és a kiskereskedelem részesedését a népesség összköltéséből. A GfK a forgalmi és vásárlóerő adatokat euróalapon kalkulálta az egyes nemzeti fizetőeszközök hivatalos, az Európai Bizottság által 2017. november 9-én közzétett árfolyam-prognózisát figyelembe véve. A tanulmányban szereplő adatok és információk 2018. áprilisi állapotot tükröznek.