A termelői árak emelkedésének üteme a hetedik egymást követő hónapban lassult és 28 havi mélypontra esett januárban, ami felszította azokat az aggodalmakat, hogy a világ második legnagyobb gazdaságába visszatérhet a defláció a hazai kereslet lanyhulásának következtében.
A kínai statisztikai hivatal pénteken közölt adatai szerint a termelői árak tavaly januárhoz képest 0,01 százalékkal emelkedtek, ami 2016 szeptembere óta a legkisebb érték.
Elemzők 0,2 százalékos növekedésre számítottak a decemberben mért 0,9 százalékos emelkedés után.
Havi összevetésben 0,6 százalékkal mérséklődtek a termelői árak, enyhébb ütemben a decemberi 1,0 százalékos csökkenésnél.
Lassabban nőttek a fogyasztói árak is januárban, ami az élelmiszerárak szokatlanul alacsony emelkedésére vezethető vissza.
Éves összehasonlításban 1,7 százalékos emelkedést mértek, ami bőven a 3 százalékos inflációs célszám alatt van. Az elemzők a decemberivel azonos értékre, 1,9 százalékra számítottak.
Havi összevetésben 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak januárban, összhangban az elemzői várakozásokkal. Decemberben stagnáltak havi szinten a fogyasztói árak.
Miközben a nyomott infláció lehetővé tenné, hogy a jegybank lazítsa monetáris politikáját a gazdasági növekedés megtámogatására, a deflációs kockázatok tovább ronthatják a vállalatok nyereségességét.
A kínai iparvállalatok nyeresége decemberben már a második egymást követő hónapban csökkent, ami abba az irányba taszítja a döntéshozókat, hogy támogassák az árak és a termelés emelkedésének lassulásával küzdő iparágakat.
Tavaly 6,6 százalékkal nőtt Kínában a bruttó hazai termék (GDP), a kínai gazdaság az elmúlt 28 év leggyengébb növekedését produkálta.
Az ipari termelés tavaly az év egészében 6,2 százalékkal nőtt, lassult az előző évi 6,6 százalékhoz képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.