A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idei ellenőrzési stratégiájának három fő csapásiránya az önkéntes jogkövető adózók támogatása, a kiemelt adózók ellenzőzése és a súlyos kockázatot jelentő cégek, tevékenységek ellenőrzése, azaz a rejtett gazdaság felderítése.
Ez utóbbi során kiemelt figyelmet fordítanak a tavaly bevezetett online számlákra és az online kasszákból, továbbá az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszeren (EKÁER) keresztül érkező adatok kockázatelemzésére.
Az elmúlt évek nagy feladata az információk begyűjtése volt, az idén már a meglévő és az új adatok hasznosításán a sor – értékelte lapunknak az adóhivatal ellenőrzési tervét Séra Gergely, az EY Law adóperes szakértője. A 2019-es irányelvek mögött az az elvárás húzódik meg, hogy az adóhatóság ezt a robusztus adatmennyiséget eredményesebben hasznosítsa.
Ez az év a cégek és a NAV számára tanulóidő lesz az adathasznosításban. A jogszerűen működő vállalkozásoknak ügyelniük kell az adminisztratív hibák minimalizálására, hogy a kockázatkezelésnél a NAV ne őket jelölje ki ellenőrzésre.
A következő időszak kérdése, hogy az adóhatóság mikor tudja igazán hatékonyan kiaknázni a nála lévő adatokat. A hatóság egyébként gyorsan változik: öt éve még nagyon nehezen tudtuk elképzelni, hogy valós időben tudjon tranzakciókat elemezni, míg most azt nehéz elképzelni, hogy erőteljesen meg tudja növelni a kiválasztási hatékonyságot. Pedig az elsőhöz az eszközöket is meg kellett teremteni, a másodikhoz pedig már az adatok is rendelkezésre állnak – mondta Séra Gergely.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.