Hosszú időre lesz szükség, amíg az MNB ambiciózus kutatási terve megvalósulhat
Évente 0,2 százalékponttal lehetne emelni a GDP-arányos kutatási ráfordításokat Magyarországon, ennek felét – 40 milliárdot – a költségvetés fedezhetné, a másik felét az üzleti szféra adhatná
– mondta a Világgazdaság kérdésére Horváth András, a Takarékbank elemzője.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontjának egyik központi kérdése a kutatás-fejlesztés megújítása, az anyag szerint a felzárkózáshoz a GDP-arányos ráfordításnak el kell érnie a 2 százalékot. Ehhez elsősorban a vállalati szférában kellene ösztönözni az innovációt, ezen belül is a hazai kkv-k fejlesztési költéseit lehetne serkenteni – a jegybank ezt adókedvezményekkel, támogatásokkal látja megoldhatónak. Az MNB javaslatai között a szabadalmi rendszer modernizációja is szerepel.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt mutatják, hogy 2017-ben 1,35 százalék volt a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás Magyarországon, és mivel a magyar gazdaság dinamikusan nőtt, ezért a tavalyi költések valószínűleg nem emelkedtek – mondta lapunk kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A Bloomberg Innovációs indexe szerint 1,21 százalék lehetett a k+f-költségek aránya. Ugyan az ezredforduló óta nominálisan 11-12 százalékkal bővült a kutatási ráfordítás, ám ez csak mérsékelt emelkedésre volt elegendő GDP-arányosan, ennél számottevően nagyobb növekedésre lenne szükség.
A teljes cikk a szerdai Világgazdaságban olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.