Megjelentek az új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer első pályázatai

Összességében nagyobb keretösszeget, rugalmasabb forrásfelhasználást és csökkenő adminisztrációt jelent a pályázóknak a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok megújuló struktúrája, amely a hatékonyságot és a versenyképesség növelését célzó projektekre helyezi a fő hangsúlyt – mondta Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.

Jelezte: a kormány nem kevesebb, hanem több kutatást szeretne. Az a cél, hogy a hazai tudományos kutatásokra fordított milliárdok ne eredmény nélkül tűnjenek el, hanem a magyar gazdaságot érdemben szolgáló szabadalmakban, találmányokban hasznosuljanak.

Az elnök kifejtette: a korábbi évek kötelezettségvállalásai jelentősen megterhelték a 2019. évi kiírás fedezetéül szolgáló forrásokat, ezért a pályázatok megjelentetésére a szabad források rendelkezésre állását követően kerülhetett sor.

Először megoldást kellett találni arra, hogy az alapkutatási pályázatokat biztonsággal ki tudják írni az idén, sőt jövőre is

– mondta el.

Az egyéni kutatókat, kutatócsoportokat célzó OTKA pályázati konstrukciók alapelvei, illetve elbírálásuk folyamata megfelel az előző évek hasonló pályázattípusainak – ismertette az elnök. Ugyanakkor sok olyan változtatás lépett életbe, amelynek célja, hogy a támogatásokat rugalmasabban lehessen felhasználni, és az adminisztratív terhek csökkenjenek. Annak érdekében, hogy a pályázók a támogatások elnyeréséért a kutatói életpálya azonos szakaszán álló társaikkal versenyezzenek, a pályázatképességnél nem az életkor, hanem a doktori fokozat megszerzésének ideje a mérvadó, hasonlóan több európai kutatás-finanszírozási rendszerhez.

A tapasztalt kutatók, illetve az általuk vezetett kutatócsoportok az OTKA kutatási témapályázati felhívás keretében pályázhatnak támogatásra az 5,8 milliárd forint keretösszegből. Ez a program magában foglalja a sok éves múltra visszatekintő úgynevezett K típusú pályázatokat, továbbá a kétoldalú magyar-osztrák (ANN) vagy magyar-szlovén (SNN) kutatói együttműködésben megvalósított projektekre igényelhető támogatásokat.

A kutatói életpályájuk elején álló tehetséges kutatók számára kétféle pályázati lehetőség – posztdoktori (PD) és fiatal kutatói (FK) nyílik meg összesen 4 milliárd forint keretösszeggel.

Jelentős változás a korábbi évekhez képest, hogy – a kutatói életpálya szakaszokhoz igazodva – nem az életkor számít, hanem a doktori fokozat megszerzése óta eltelt idő. Ez a posztdoktori (PD típusú) pályázatok estében legfeljebb 5 év, míg a fiatal kutatók (FK típusú) pályázatoknál 12 év.

Birkner Zoltán hozzátette:

mindhárom pályázattípus esetén nőtt az elnyerhető kutatói bér, egyszerűsödtek a keresetkiegészítés szabályai, a posztdoktori pályázatoknál pedig a béren kívül már dologi költségek is tervezhetők.

Fontos adminisztratív könnyítés, hogy az évek közötti és az éven belüli költség-átcsoportosításokhoz már nem lesz szükség külön szerződésmódosításra, elegendő a pénzügyi beszámolóban részletesen indokolni az eltérést. További pozitívum, hogy csökkentek a más projektekben való részvétel korlátozásai, nőtt a külföldi tartózkodás lehetősége a projekt futamideje alatt, és ezentúl a hallgatók és technikusok is egyszerűbben bevonhatók lesznek a projektekbe.

Az elnök kiemelte:

ezek a pozitív változások a már futó pályázatok esetében is érvényesítésre kerülnek, így a jelenlegi OTKA-kedvezményezettek is hatékonyabban tudják kutatási forrásaikat felhasználni tudományos céljaik elérése érdekében.

Birkner Zoltán elmondása szerint a kutatások területén nem csak az egyéni, illetve kutatócsoport szintű kutatásokat finanszírozzák. A most megjelent egyéni OTKA-pályázatokkal párhuzamosan már zajlik az intézmények számára korábban kiírt Tématerületi Kiválósági Programra benyújtott támogatási igények értékelése is.

Készülnek a szakértői vélemények, amelyek a javaslatokat megfogalmazó bizottságok munkáját segítik. A bizottságok hamarosan előterjesztik szakmai javaslatukat, ezt követően – várhatóan még áprilisban sor meghozzák a támogatói döntéseket – tájékoztatott az elnök.

Ezen túl a 2018-ban indult, az ITM és az NKFI Hivatal kezelésében folytatódó Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program folytatásaként 2019-ben is 13 felsőoktatási intézmény részesülhet összesen 15 milliárd forint összegű támogatásban. Az intézmények a tavaly megkezdett, három éves kutatási tématerületeiket folytatják, ehhez kapnak további támogatást.

Folyamatosan jelennek tehát meg a vállalatokat és egyetemeket célzó kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok, amelyek elsősorban a piaci fókuszú fejlesztéseket és innovációkat támogatják majd – húzta alá az elnök. Ehhez a célkitűzéshez igazodnak az egyes konstrukciók – KKV Start Innováció, Piacvezérelt KFI, Nyílt Innováció és Ipar-Egyetem Együttműködés – irányvonalai – tette hozzá.

Az egyéni és intézményi kutatási kiválóság támogatása a kutatásfinanszírozás új rendszerében jelentősen hozzájárul Magyarország K+F teljesítményének erősödéséhez – húzta alá Birkner Zoltán.