Eltolta, de megígérte a lazítást az EKB

Nem okozott ugyan földindulást, de bőven adott témát a piacoknak tegnap az Euró­pai Központi Bank (EKB), amely a monetáris kondíciókat változatlanul hagyta:

az alapkamat nulla százalékon, a napon túli betéti kamat mínusz 0,4 százalékon, míg az egynapos hitelkamat 0,25 százalékon maradt. Az elemzők korábban megosztottak voltak abban, hogy elkezdi-e már e hónapban a kamatcsökkentést a kormányzótanács. Az EKB azonban hangsúlyosan utalt arra, hogy a közeljövőben lazítani fogja a monetáris kondíciókat.

A lehetséges lazítás hírére az euró bő kétéves mélypontra esett a dollár ellenében, majd felpattant, a tízéves német államkötvény hozama mínusz 41 bázisponttal új történelmi mélypontra zuhant, majd korrigálni kezdett. A tőzsdeindexek is azonnal felpattantak, az egész napos oldalazás és enyhe ereszkedés után a DAX, a londoni FTSE 100 és a párizsi CAC 40 is ralizni kezdett, majd gyorsan lefelé fordult. Az eszközárfolyamokban látható erőteljes korrekció hátterében az állhat, hogy az EKB olyan megállapításokat tett, amelyekre a piac már számított, így a befektetőket nem érte nagyobb meglepetés, és a várható lazítás híre sem hozta őket lázba.

A jegybank a közleményben több helyen is tett utalást a várható lazább politikára. Egyrészt a kormányzótanács a várható kamatszintekről szóló résznél azt írta, hogy az alapkamat a jelenlegi vagy alacsonyabb szinten lesz 2020 első fél évének végéig, míg eddig csak annyit írt, hogy a jelenlegi szinten marad. Az EKB felkérte az eurórendszer szakbizottságait, hogy vizsgálják meg, miként lehetne kialakítani a többszintű betétikamat-rendszert, és mik lehetnek egy potenciális, új eszközvásárlási program feltételei. Emellett leszögezték, hogy készek lépéseket tenni a lazább monetáris politika felé, ha nem elérhető a 2 százalékos inflációs cél. Ezzel a kormányzótanács gyakorlatilag nem mondott újat: Mario Draghi jegybankelnök júniusban Portugáliában ugyanezekről beszélt:

a várható kamatcsökkentésről, az eszközvásárlási program felmelegítéséről és a többszintű kamatrendszerről.

Draghi az ülés utáni tájékoztatón szólt arról, hogy a protekcionizmus és a növekvő geopolitikai kockázatok miatt a gazdasági bővülés dinamikája továbbra is nyomott, gyenge GDP-adatok várhatók az idén. Az infláció is nyomott marad rövid távon, arról egyelőre nincs hír, hogy hosszabb távon fenntartják-e a 2 százalékos inflációs célt. Draghi homályosan csak annyit közölt:

a szimmetria az új szó az EKB szótárában, és nem fejtette ki, hogy ez vajon egy szimmetrikus inflációs célszintet jelent-e a mostani 2 százalékos cél helyett.

Azt azonban hangsúlyozta, hogy ezentúl a 2 százalék körüli infláció is megfelel az EKB-nak, tehát az olvasatukban nem gond, ha a szint fölé gyorsul az árindex. Az eszközvásárlási programmal kapcsolatos szabályok módosítására is rákérdeztek Draghinál, de csak annyit felelt: szeptemberben tájékoztatják majd a piacot, a tegnapi ülésen nem esett erről szó. Azt viszont hangsúlyozta, hogy a kormányzótanács tagjai közt nyílt a vita arról, melyik intézkedéssel lazítsanak, tehát sem a kamatcsökkentés, sem az eszközvásárlás nem élvez előnyt.

A hazai szakértők egyetértenek abban, hogy az EKB várható lazítása további időt ad a MNB-nek az ultralaza politika normalizálására. Főleg úgy, hogy a piaci konszenzus szerint a Fed jövő héten 25 bázisponttal csökkenti az irányadó kamatsávot. Az euró a döntés után a forinttal szemben is erősödött: a kurzus a 326-os szint fölé ugrott.