A kormány tervei szerint módosul az illetékekről szóló törvény, mégpedig úgy, hogy az illetékrendszer, azon belül is a visszterhes vagyonátruházási illetékszabályozás az ingatlanok belterületbe vonása és értékesítése miatti ingatlanügyletek fokozottabb teherviselése érdekében egy új elemmel, a belterületbe vont ingatlanok eladóit terhelő fizetési kötelezettséggel egészülne ki.
A parlamentnek benyújtott módosító indítvány indoklása szerint
egy ingatlan forgalmi értéke a belterületbe vonás után jelentősen megnő. Ezen tranzakciók mögött az a kizárólagos cél is állhat, hogy a külterületi ingatlant annak megvásárlása után belterületbe vonják, majd pedig jelentős haszonnal tovább értékesítsék.
A törvénymódosítás célja, hogy visszaszorítsa az ilyen spekulációs visszaéléseket, amelyek a külterületi ingatlanok belterületbe vonásával kívánnak jelentős vagyonszerzést realizálni. Az illeték kirovása ezen spekulációs módszer visszaszorítását és a visszaélések megfékezését célozza meg.
Az illeték mértéke a visszteher mellett átruházott ingatlan forgalmi értéke és ezen ingatlan megszerzése időpontjában fennálló forgalmi érték különbözete (lényegileg a realizált haszon).
Ha az ügylet tárgya belterületbe vont ingatlan tulajdonjogával rendelkező gazdálkodó szervezet vagyoni betétje, akkor az illeték alapjának kiszámítása során a forgalmi érték-különbözetet a vagyoni illetőség arányának megfelelően kell korrigálni (csökkenteni).
Az értelmező rendelkezés szerint a belterületbe vont ingatlan olyan ingatlan, amelyet az átruházó tulajdonosi időszaka, vagyoni értékű jogosultsága időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Szintén ide tartozik az adóelkerülés kizárása érdekében,
ha az ellenérték fejében átruházott ingatlant nem az eladó, hanem a számára ajándékba adó, vagy kedvezményezett ügylet esetén a jogelőd, kapcsolt vállalkozások közti ügylet esetén a kapcsolt vállalkozás tulajdonosi, vagyoni értékű jogának jogosultsági időszaka alatt minősítettek át.
A javaslat azt is kizárja, hogy több illetékmentes ügylet végrehajtásával lehessen az illeték-kötelezettséget megkerülni. Nem tekinthető ugyanakkor belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan, amelyet az eladó az ingatlan – megszerzését követő 6. évben vagy azt követően értékesít. A szabályozás csak azon esetekre vonatkozik, amikor a belterületbe vonás 2020. február 1-jét 3 követően történt. Mindezzel szoros összefüggésben a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság az a gazdálkodó szervezet, amely tulajdonosa olyan ingatlannak, amely megfelel a belterületbe vont ingatlan fogalmának.
A javaslat értelmében, ha a módosított elfogadják, a törvény 2020. február elsején lép hatályba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.