Elpárolgott a fogyasztói bizalom
Hatalmasat zuhant a koronavírus-járvány miatt a fogyasztói bizalom a világban: a Conference Board a Nielsennel közös, 54 ország bevonásával készült online fogyasztói bizalmi indexe a második negyedévben 92 pont a 2019 utolsó negyedévi 107 után. Európában a legnagyobb zuhanást (30-30 pontosat) Lengyelországban és Portugáliában mérték. Ilyen természetű esésre a 2008–2009-es világválság óta nem volt példa. (Az index a fogyasztók bizalmát 200 pontos skálán méri, 100 pont feletti értéknél bizakodók az ország lakosai.)
A magyar fogyasztói bizalmi index az előző év utolsó negyedévéhez képest 11 pontot esett, és 66 ponton állt.
Nagyot zuhant a munkahelyi kilátásokat érintő optimizmus: a magyarok csupán kevesebb mint egyötöde (18 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy jók vagy nagyon jók a következő 12 hónapra a munkahelyi kilátások. Európában ez az érték 22, globálisan 40 százalék. A 2019 utolsó negyedévi mutató 35 százalék volt.
A személyes anyagi helyzetet tekintve is csökkent az optimizmus itthon, jelenleg 37 százalék vélekedik úgy, hogy az elkövetkező egy évben jól vagy nagyon jól alakulnak majd a személyes pénzügyei, ez a 2019 utolsó negyedévi adatokhoz képest 6 százalékpontos csökkenés. Globálisan – 12 százalékpontos csökkenés mellett – ez az arány 49 százalék, Európában 37.
A költési hajlandóságot érdemben nem befolyásolta a pandémia, csupán 2 százalékpontot csökkent 2020 második negyedévére, így a magyar válaszadók 28 százaléka véli alkalmasnak az időszakot vásárlásra, amivel közelítünk az európai átlaghoz (30 százalék), de elmaradunk a globális arányoktól (41 százalék).
Ami a magyar fogyasztók legfőbb aggodalmait illeti: 40 százalék említette a gazdaság alakulása miatti félelmet első vagy második helyen, az egészsége miatt a válaszadók egyharmada aggódik, míg a harmadik helyre a munkahelyi biztonság miatti félelem került (27 százalék).
A kontinens egységes képet mutat fogyasztói félelmek tekintetében: a gazdaság 41, az egészség 36, a munkahelyi biztonság 23 százalékon áll.
A magyarok rendelkezésére álló havi keretből majdnem 30 százalék otthoni étkezésre megy el, 22 százalék lakhatásra (albérlet, lakáshitel, rezsi), kommunikációs költségekre (mobil, internet, tévé) a havi büdzsé 8 százalékát költjük.
Ha marad pénz a hó végén, a fogyasztók csaknem 40 százaléka félretesz, megtakarít, mintegy egynegyede felújítja, csinosítja az otthonát. A magyar válaszadók 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem marad szabadon elkölthető pénze.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.