Feladatot kaptak a nagy energiacégek

Száznyolcvan napos határidőt kapott több nagy hazai energiacég egy kormányrendelet értelmében, hogy jelentést készítsen az általa működtetett létfontosságú rendszerelemekről. Az új jogszabály a létfontosságú eszközök azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012-es rendelet frissítése, de annál nem szigorúbb az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott válasz szerint. A módosítás célja a korábbi előírások finomhangolása, pontosítása volt. Ennek kapcsán az ITM hangsúlyozza, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint az egyszerűbb jogszabályok hatékonyabb felkészülést, a rendkívüli eseményekre való gyorsabb reagálást tesznek lehetővé.

A mostani változások nyomán az energetikai ágazatra vonatkozó különös szabályokat tartalmazó rendelkezések hatályukat vesztették, a továbbiakban ezekre is az általános eljárási szabályok érvényesek. Így például megszűnik az eddigi 25 napos ügyintézési határidő, helyette az általános, 60 napos ügyintézési időt kell alkalmazni. Ezáltal csökkennek az üzemeltetők terhei, a hatóságok működése kiszámíthatóbbá válik, ami már rövid távon növeli a jogbiztonságot.

A szaktárca kiemeli, hogy mivel a létfontosságú energetikai rendszerek esetében az általános szabályok alkalmazandók, az üzemeltetőknek elsődlegesen üzemeltetői biztonsági tervet kell készíteniük, biztonsági összekötő személyt kell foglalkoztatniuk, a jogszabály által meghatározott nyilvántartás vezetésére lesznek kötelezve, és a követelmények teljesülésének ellenőrzését kötelesek lehetővé tenni az illetékes hatóságok számára.

Attól függően számít egy rendszerelem létfontosságúnak, hogy adott idejű kiesése és pótolhatatlansága esetén mekkora ellátási zavar keletkezik. Létezik egy európai és egy nemzeti szempontú besorolás is. Európai megközelítésben a kormányrendelet szerint például a villamosenergia-rendszernek azok az elemei létfontosságúak, amelyek leállásakor a szolgáltatás legalább hat órán át áll, és emiatt tartósan csökken az erőművi termelés vagy az import, az áramrendszer teljes tartaléka pedig a bruttó hazai felhasználás legfeljebb 7 százalékát teszi ki.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható