Forinterősödés után jöhet a kamatvágás

Nem várják a monetáris feltételek módosítását a Világgazdaság által megkérdezett elemzők a jövő keddi kamatdöntő ülésen. Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője aláhúzta:

az alapkamat, az egynapos betéti kamat és a hitelkamatok is változatlanok maradhatnak. Az egyhetes betéti eszköz kamata sem változik a szakértői várakozások szerint.

Az egyhetes betét szep-temberben vette át az irányadó kamatláb szerepét, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatótanácsa a forint védelmének – és ezen keresztül az inflációs kockázatok csökkentésének – érdekében 15 bázispontos emelésről döntött. Az egyhetes betét kamata addig az alapkamattal megegyező, 0,6 százalék volt.

Az inflációtól és egyéb tényezőktől függően 345-355-ös euró-forint árfolyam mellett lazíthat a jegybank, az egyhetes betéti eszköz kamatát csökkenthetik

– hívta fel lapunk figyelmét Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője. Varga Zoltán úgy fogalmazott, hogy ha tartósan 350 alá süllyedne a kurzus, az egyhetes betéti tender kamatszintjét visszaállíthatják 0,6 százalékra. A forintárfolyam tegnap délután a 355 körüli jegyzésre erősödött a reggeli 356 feletti szintről. Az Equilor szakembere arra számít, hogy a jegybanki kommunikáció változik, a csökkenő infláció és az erősödő forint következtében a dezinflációs kockázatok hangsúlyozása újra megjelenhet a kamatdöntő ülés után kiadott közleményben. A változással jelezheti a piacnak az MNB, hogy a feltételek könnyítése felé mozdulhat el a monetáris politika. Az Equilor szakembere hozzáfűzte:

elsősorban az egyhetes betéti kamat vágásával lazíthat a kondíciókon a jegybank, a lépést enyhe forintgyengülés követheti.

Korábban azzal számoltunk, hogy decemberben a jegybank kihasználhatja a novemberben látott – elsősorban az amerikai elnökválasztáshoz és a kedvező vakcinahírekhez kapcsolódó – forinterősödést, és 15 bázispontos csökkentéssel az alapkamathoz simítja az egyhetes betéti rátát

– magyarázta Halász Ágnes. A kamatvágásnak az elmúlt hónapokban számottevően lassuló infláció is támaszt adott volna. A várakozásunkat azonban felülírta a magyar–lengyel vétó és potenciális negatív következményei, mivel a megegyezés esetleges hiánya azonnal éreztette volna hatását a magyar eszközökön. Bár most úgy néz ki, hogy a felek megegyeztek, és a magyar–lengyel páros eláll a vétótól, ilyen bizonytalan környezetben a jegybank valószínűleg inkább kivár, és alkalmasabb időpontot keres a lazításhoz. Az elemző szerint a változatlan kondíciókat erősíti, hogy – bár a fogyasztói árindex a 3 százalékos jegybanki cél alá mérséklődött – az MNB által követett adószűrt maginfláció és a keresletérzékeny termékek inflációja havi alapon nőtt.