ÁSZ: előreléptek az önkormányzatok a korrupció elleni védettségben

Az Állami Számvevőszék első alkalommal értékelte egyidejűleg az összes magyarországi önkormányzat és hivatalaik integritását

– korrupció elleni védettségét –, illetve a működést meghatározó lényeges szabályozási környezetük kialakítását.

A 3197 önkormányzatot és 1284 önkormányzati hivatalt érintő rendszerszintű értékeléssel, illetve többszintű tanácsadó tevékenységével az ÁSZ a COVID-19 világjárvány időszakában nyújtott támogatást a szabályok betartásához, ami megalapozza, illetve elősegíti az önkormányzatok hatékony feladatellátását.

Az ÁSZ értékelésének és tanácsadásának eredményeként összesen 1055 önkormányzatnál a vezetők (polgármesterek, elnökök, jegyzők) már 2020-ban intézkedéseket tettek a beszámoló készítés integritást biztosító lényeges feltételeinek megerősítése, kiépítése érdekében.

Ezeknek az önkormányzatoknak javult az integritása, erősödtek a csalásmentes működés feltételei.

Az ÁSZ értékelése és iránymutatása – a csalásmentes környezet szilárdabb biztosítása érdekében, az alapvető integritási feltételek területén – további 1329 önkormányzatnál mutat rá fejlesztési lehetőségre a vezetőknek, saját felelős vezetői magatartásuk függvényében, 2021-re vonatkozóan.

Az ÁSZ a rendszerszintű értékelésével beazonosította azokat az önkormányzatokat is, amelyek integritásának kiépítését új, részletes ellenőrzéssel támogatja.

Magyarországon a helyi közügyek intézésére és a helyi közhatalom gyakorlására helyi önkormányzatok működnek.

Alapvető társadalmi elvárás, hogy az önkormányzatok működésében érvényesüljenek az integritási elvek az állampolgárok részére nyújtott szolgáltatások során.

Minden állampolgárnak azonos kritériumok alapján, azonos elbírálás szerint kell megkapnia az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatásokat úgy, hogy ennek érvényesülése az érintettek elégedettségében is jelentkezzen.

Az integritás alapú elvek hiánya gyengíti a jogállamot, ezért ezen elvek mentén történő működési környezet kiépítése és fejlesztése, valamint kockázatainak kezelése felelős vezetői magatartást igényel.

2011-től az Állami Számvevőszék – az Országgyűlés döntésével összhangban – évente elvégzett felméréssel és annak kiértékelésével fejlesztette a közszféra integritását.

Az önkéntes felmérésekben legnagyobb számban önkormányzatok vettek részt, aminek hatására széleskörű előrelépések történtek az integritásközpontú szervezeti működés területén az önkormányzati alrendszerben is. 2015-től az ÁSZ fokozatosan az integritás ellenőrzésére helyezte a hangsúlyt. Mindez megteremtette a korrupció ellen védettséget biztosító szabályozási környezet és integritás-kontrollok rendszerszintű értékelésének feltételeit.

Az összesen 3197 helyi önkormányzatnál 1284 önkormányzati hivatal látja el a gazdálkodási feladatokat.

Az Állami Számvevőszék 2020 elején kezdte meg az összes magyarországi önkormányzat, illetve hivatalaik integritásának, vagyis korrupció elleni védettségének jelen idejű monitoring értékelését.

A 2020-ra vonatkozó, vagyis a jelen idejű működést támogató rendszerszintű értékelés azért is rendkívül aktuális, mert a szabálykövetésnek és rendezettségnek a COVID-19 világjárvány időszakában különösen nagy jelentősége van. Nemzetközi szervezetek (ENSZ, OECD), illetve az ÁSZ értékelése szerint a világjárvány kiemelt korrupciós, illetve szabályt sértő működési kockázatot jelent.

Mindez azt jelenti, hogy

az ÁSZ értékelése akkor nyújt támogatást a szabályok betartásához, amikor arra a legnagyobb szükség van.

A megfelelő felkészülés, illetve az önkormányzati hivatalok és dolgozóik tehermentesítése, támogatása érdekében az ÁSZ előre megadta az értékelt dokumentumok listáját. Ez önkormányzatonként 26 – jelen időben hatályos – az alapvető, mindennapi működést szabályozó, illetve a korrupció elleni védettséget elősegítő szabályozást és nyilvántartást jelentett.

Ezeknek folyamatosan rendelkezésre kell állniuk, ugyanis ezek biztosítják az adott önkormányzat működésének szabályozottságát, illetve a szabályos és átlátható gazdálkodás, csalásmentes működés alapfeltételeit.

Az értékelés során az ÁSZ szoros együttműködésre törekedett az önkormányzatok vezetőivel, az együttműködő önkormányzatok pedig – a jövőre vonatkozóan – már az ellenőrzés során javíthatták a hiányosságaikat.

A rendszerszintű értékelésről az ÁSZ összesen 21 jelentést készített. Egy országos összegző jelentést, egyet a 66 legnagyobb önkormányzatról (Főváros, 23 fővárosi kerületi önkormányzat, 23 megyei jogú város, 19 megyei önkormányzat), illetve 19 jelentést az egyes megyék településeit érintő értékelések tapasztalatairól és következtetéseiről.

Az adatszolgáltatás, a megnevezett dokumentumok értékelése, illetve a figyelemfelhívásokra tett intézkedések alapján az ÁSZ 1-5 skálán osztályozta az egyes önkormányzatokat, ahol 1-es osztályzat jelenti a legmagasabb, az 5-ös pedig a legkisebb korrupciós kockázatot.

Az önkormányzatok és hivatalaik együttes osztályzatát az egyes megyékről készített számvevőszéki jelentések melléklete, illetve a 66 legnagyobb önkormányzatról készített jelentés melléklete tartalmazzák.

Országos összegző értékelés

A rendszerszintű értékelés keretében végzett, többszintű tanácsadó tevékenységével az ÁSZ már 2020 elején felhívta az önkormányzatok és a hivatalok vezetőinek figyelmét azokra az alapvető szabályozásokra, nyilvántartásokra, amelyek az integritási kontrollok kiépítésén keresztül a szabályszerű és csalásmentes gazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez nélkülözhetetlenek.

A tanácsadási tevékenység második szintjén az ÁSZ elősegítette az önkormányzatok adatszolgáltatását, amelynek eredményeként az adatszolgáltató – és ezzel a felelős vezetői magatartást tanúsító – önkormányzatok aránya 4,3 százalékponttal nőtt, amely egyúttal az érintett 139 önkormányzat integritási kockázatának a csökkenését is jelezte.

Az ellenőrzés keretében elsőként az éves beszámoló szabályszerű elkészítését biztosító kontroll környezet részét képező lényeges területeket értékelte az ÁSZ, és már év közben, az ellenőrzés lefolytatásával párhuzamosan javítási lehetőségre hívta fel 710 önkormányzat és 544 hivatal vezetőjének a figyelmét.

Ennek eredményeként a felelős vezetők a figyelemfelhívással érintett területek több mint 80 százalékában tettek intézkedéseket, és erről tájékoztatták az Állami Számvevőszéket.

Lényeges, hogy ezen szabályozások, nyilvántartások kontrollált javítása már a 2020. évi beszámoló elkészítése során érvényesülhet.

Az ÁSZ tanácsadó tevékenységének eredményességét jelzi, hogy a figyelemfelhívással érintett szervezetek 84,1 százaléka valamennyi, részére jelzett területen tett javító intézkedést.

A dokumentumok kiértékelése alapján az ÁSZ a 2021. évre vonatkozó előrelépés lehetőségét – a lényeges kockázatos területeken az integritás további fejlesztése érdekében – 1329 önkormányzat polgármesterének tanácsadó levélben foglalta össze. Ezen önkormányzatok vezetői saját felelős vezetői magatartásuk függvényében tehetnek előrelépést szolgáló intézkedéseket.

A nem együttműködő 70, valamint a kockázatok összesített értékelése alapján további 132 önkormányzatnál rendszerszintű kockázatok maradtak fenn. Ezen önkormányzatok integritásának kiépítését új, részletes ellenőrzéssel támogatja az ÁSZ.

Az ÁSZ az ellenőrzés során integritástudatos és jó gyakorlatokat is azonosított.

789 önkormányzatnál, valamint 346 hivatalnál a jogszabályok által előírt ellenőrzött szabályozások, nyilvántartások lényeges területei nem minősültek kezeletlen kockázatnak.

Ezen túlmenően 400 önkormányzatnál, valamint 238 hivatalnál a felelős vezetők a jogszabályi előírásokon túl további erőfeszítéseket is tettek az integritás erősítése érdekében, mivel kialakították az integritás lágy kontrolljait, vagyis felismerték a jogszabályokban előírt, kötelező kontrollokon túl, további integritási kontrollok megerősítésének indokoltságát, amely szervezeti szinten hozzájárul a korrupcióval szembeni védettség megszilárdításához.

Az integritás szempontjából lényeges dokumentumok, valamint az adatszolgáltatás és a figyelemfelhívásokra történt intézkedések kockázati értékelésének figyelembevételével az önkormányzatok és hivatalok integritásának állapota országosan 4,3 átlagos osztályzatot ért el.

A szabályozások és nyilvántartások kialakításának célja nem önmagában a jogszabályi rendelkezések betartása, hanem az önkormányzat szabályozottságán keresztül a szabályszerű és csalásmentes gazdálkodás feltételeinek megteremtése, ezáltal az Alaptörvényben előírt átláthatóság és elszámoltathatóság elvének érvényesítése. Ezeknek az alapelveknek érvényesülése hozzájárulhat ahhoz, hogy az önkormányzatok felé irányuló közbizalom tovább erősödjön.