Készülődnek a szolgáltatásugrásra

Hihetetlen utat járt be az egészségpénztári piac a 2002-es indulása óta – vélekedik Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár 2020 végén visszavonult ügyvezető igazgatója. Szerinte az induláskor aligha számíthatott bárki is arra, hogy

mára egyedül az OTP Egészségpénztárnak 286 ezer tagja lesz, és a kezelt vagyon meghaladja a 15 milliárd forintot. A piac egészében a tagok száma stabilan egymillió fölött van.

A szakember úgy véli, ma már számolnak a szektorral a törvényhozók, a pénztári javaslatok sok eleme bekerült a hivatalos szabályozásba.

A szektor, és különösen az OTP Egészségpénztár, számos újítással lépett elő: az évek során például a legtöbb társaság jelentősen leegyszerűsítette a pénzbefizetést. A pénztári informatikai rendszerek kiválóan működnek – ügyfélpanasz lényegében nincs –, a rendszereket a hatóságok is kiválónak minősítik.

Studniczky Ferenc nem titkolja, hogy a cafeteriaszabályok átalakulása megtörte a fejlődés korábbi vonalát. Ám ez szerencsésen egybeesett azzal a trendfordulóval, amikortól egyre inkább az egyéni befizetéseké lett a főszerep az egészségügyi öngondoskodás erősödése mellett azzal is, hogy az ügyfelek elkezdték az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására használni pénztári megtakarításaikat. Ez a pénztártagok által egyre inkább megkedvelt szolgáltatás ráadásul nagy lendületet adott a tiszta, számlát adó magánegészségügyi szolgáltatások terjedésének. Ahhoz, hogy az OTP Egészségpénztár ezt a változást sikerrel vehesse, folyamatos fejlesztésekre, ügyféledukációra, továbbá a digitális ügyintézés, például az elektronikus elszámolás állandó fejlesztésére volt szüksége.

A szakember szerint az új felhasználási lehetőségeket folyamatosan tanulják a pénztártagok. Erre talán az önsegélyező jelleg a legjobb példa, hiszen

a család, a gyerek támogatására vagy a hiteltörlesztésre elkülöníthető egészségpénztári keretek ma már az OTP Egészségpénztárnál a befizetések közel 10 százalékát teszik ki. Ez milliárdos tétel.

Ugyancsak látványos fejlődés előtt áll a célzott szolgáltatás, hiszen egyre több munkáltató ismeri fel, hogy neki is hasznot hajt és egyben felelőssége is a dolgozói megfelelő egészségi állapota. Arról nem is beszélve, hogy a pandémia előtti munkaerő-hiányos helyzetben kiváltképp fontos volt, hogy a munkáltató milyen béren kívüli juttatásokkal támogatja dolgozóit. Studniczky Ferenc arra számít, hogy ez a helyzet a járvány elmúltával visszaállhat.

A szakember úgy véli, újabb szolgáltatásugrásra készülnek a pénztárak. Több társaságnál, így az OTP Egészségpénztárnál is van egy olyan alap-egészségbiztosítás, amely minden pénztártagot véd, és amely minimális, akár havi 80-200 forintos díjért néhány napon belüli szolgáltatást szervez a tagoknak, vagy éppen egynapos sebészeti ellátásukat finanszírozza. A pénztári szektorban úgy gondolják, hogy az alapcsomagot minden pénztártagnak biztosítani kell, mert így jöhet létre az az optimális ügyfélkörméret, amelynek révén a szolgáltatás széles körűvé tehető, megfelelő ellátó háttérrel. Studniczky Ferenc egyértelműsíti:

az alapbiztosítás kopogtatótermék lenne, de jelentős prevenciós értékkel rendelkezne.

Aki az alapszolgáltatáson felül venne igénybe egészségügyi szolgáltatást, az vállalhatna nagyobb befizetést. Ezzel tovább nőne az egészségügyi piacra gyakorolt hatás, mert a megoldás révén még jobban tisztulhatna a magánegészségügyi szolgáltatói kör, a már működő szolgáltatók piaca érdemben növekedhetne, a rendszer ezáltal fejlesztési lehetőséget kínálna, és érezhetően csökkennének az ellátásszervezés ma még igen magas költségei.

A korábban a Magyar Jégkorong Szövetség főtitkáraként és elnökeként, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökeként és a Hungaroring Rt. elnök-vezérigazgatójaként, jelenleg pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség versenybizottsági elnökeként tevékenykedő szakember egyedüli hiányosságnak talán csak a sporttevékenység egészségpénztári elszámolhatóságát érzi, amelyet korábban a szabályváltozások megvontak a pénztártagoktól. Szerinte ezért az illetékeseknek érdemes lenne mérlegelniük, hogy a sportcélú költéseket a SZÉP-kártyáról – amelyen ennek a zsebnek a kihasználtsága meglehetősen alacsony – visszavezessék az egészségpénztári rendszerbe. Studniczky Ferenc hangsúlyozza, hogy nem a sportmérkőzések látogatásának elszámolhatóságát kívánja visszahozni, de az egyesületi tagdíjak, az edzőtermi bérletek elszámolhatósága vagy épp a sporteszközök megvásárlása egészségmegőrző tevékenységnek számít, annak pedig igenis helye van az egészségmegőrzést célul kitűző pénztári rendszerben.