Még mindig alulértékeltek a magyar részvények

Nem túlértékelt a magyar részvénypiac – mondta el a ma reggel tartott sajtóbeszélgetésen Kocsi János, az Amundi Alapkezelő részvényportfólió-menedzsere.

Mint kifejtette, kifejezetten kedvező P/E (árfolyam/nyereség) árazás jellemző a pesti börzén jegyzett papírokra. Ha a 2021-re várható egy részvényre jutó nyereség (EPS) képezi a kalkuláció alapját, a BUX-index a CETOP-hoz (Közép-Európai Blue Chip Index) mérten 10 százalékos, az MSCI Fejlődő Piaci Indexhez viszonyítva 34 százalékos diszkonton forog.

Természetesen ez nem jelent védelmet egy esetleges globális árfolyameséssel szemben, ám még abban az esetben is relatív felülteljesítő lehet a magyar piac.

Az elemző szerint kedvezően értékelik a nemzetközi befektetési alapok azt is, hogy a hazai tőzsdei cégek esetében összességében kisebb az állami részesedés aránya, mint például Varsóban. Amellett számos jól menedzselt, hosszú távon is tudatosan gondolkodó cég van jelen a BÉT-en.

A hazai GDP-növekedés mértékét Kocsi Jánosék idén 3,5, jövőre 4,9 százalékra várják, míg az infláció 3,3, illetve 3,5 százalékos lehet.

Az Amundi londoni központjában amúgy eltúlzottnak tartják azokat a vészjósló hangokat – például az Economist adott teret ilyeneknek -, amelyek az infláció meglódulásával riogatnak a közeljövőben a meghatározó piacokon, és emiatt a globális részvénypiaci „lufi” kipukkanását valószínűsítik.

Bár valóban nőttek Amerikában az inflációs várakozások, melyek akár önbeteljesítő jóslattá is válhatnak, azonban az alapkezelő a 10 éves előretekintő kötvénypiaci reálhozamokat tekinti mérvadónak, s ezek még mindig a negatív territóriumon ragadtak. Ráadásul óriási financiális tartalékot jelent az a 18 000 milliárd dollár, amely világszerte negatív kamatozású kötvényekben csücsül.

Az Amundi londoni központjában pedig ezután is mind az inflációs, mind a hozamkörnyezet esetében csupán lassú emelkedéssel számolnak.

Ennek pedig a legfőbb oka a japán, amerikai és európai társadalmak elöregedése. Ebből a szempontból, ha lassacskán mégis megindul a reflációs folyamat, azaz elkezd visszatérni az infláció, a legjobb választás a tokiói tőzsde lehet, mivel ott a legelőrehaladottabb az öregedés, ezért az inflációs félelmek hosszabb időtávon sem veszélyeztethetik a jegybanki pénznyomtatást. Egy rapid hozamemelkedést egyébként mindamellett a jegybankok sem engednének meg.

Apropos, pénznyomtatás, az Amundi arra számít, hogy a Fed, az EKB és a japán jegybank idén összesen 4000 dollárt tol be a piacokra, a tavalyi 8000 milliárd után. Kocsi János mindemellett kiemelte, hogy a közvélekedéssel szemben a Big Tech-cégek sincsenek túlértékelve, hiszen az előzetesen valóban optimistának tűnő részvényárazások mögé rendre eredményeket pakolnak, amelyek utólag igazolják a megugró árfolyamokat.

Ezzel együtt arra számít, hogy folytatódni fog az értékalapú részvények folyamatos térnyerése a növekedési papírokkal szemben. A rotáció győztesei pedig – ebben a sorrendben – a bankok, ciklikus iparágak, biztosítók, autógyártók, az építőipari és a vegyipari cégek részvényei lehetnek.