Nőttek az egészségpénztári befizetések

Milyen hatást gyakorolt a pandémia az egészségpénztári befizetésekre?

Az előzetes félelmeinkkel ellentétben az első negyedév folyamán a befizetések összege meghaladta a 9,6 milliárd forintot, ami több mint 16,5 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest. Ennek az az oka, hogy az emberek a bizonytalanság idején stabilitásra vágytak, és sokan fordultak a pénztári öngondoskodáshoz. A világjárvány során gyógyszerekre, vitaminokra és a pandémia elleni védelem biztosítására fordították a befizetéseiket, ezek több mint 80 százalékát az egyéni hozzájárulások tették ki. Ami a pénztári befizetések felhasználását illeti, 2021 első negyedévében a tagok nagyobb összegeket költöttek egy-egy alkalommal, a tavalyi első negyedévben 12,3 milliárd forint értéket ért el 2,1 millió tranzakció, idén pedig 12,5 milliárd forintot költöttek 1,9 millió tranzakció során.

Mi az oka annak, hogy a befizetések egyre nagyobb százalékát az egyéni befizetők biztosítják, a munkáltatói befizetések aránya pedig csökken?

A munkáltatói adóoptimalizálás áll a háttérben, hiszen négy-öt évvel ezelőtt a kedvezményes munkáltatói juttatások köréből kiesett az egészségpénztár. Ennek ellenére látszik, hogy a vállalatok érdeke a dolgozók egészsége, hisz a munkáltatói befizetések összege a tavalyi első negyedévi 1 milliárd 327 millió forintról 22 százalékkal, 1 milliárd 620 millió forintra nőtt. Nő az öngondoskodás iránti igény, az egyéni befizetések folyamatosan emelkednek, ami részben az edukációnak köszönhető, részben pedig annak is, hogy a pénztártagok ma már egy laptop előtt ülve bármit el tudnak intézni, a belépéstől a befizetésen át a vásárlásig. Ráadásul a hivatalosan bejelentett pénztártagok mellett mindenkinek van átlagosan 1,5 kedvezményezettje, így összesen több mint 2,5 millió ügyfélnek van elérése az egészségpénztári számlákhoz.

Jellemzően milyen egészségpénztári szolgáltatásokat vesznek igénybe a tagok?

Három fő szektorban költenek: gyógyszert vásárolnak, magánegészségügyi szolgáltatásokat és gyógyászati segédeszközöket vesznek. Amióta önsegélyező pénztárakként is működnek az egészségpénztárak, egyre többen veszik igénybe a lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatására az egyéni számlákon összegyűlt összeget, sőt a gyerekvállalással járó költségek fedezetére is felhasználják.

A járványhelyzet hatására a pénztáraknál is előtérbe került a digitalizáció?

Bár kártyával már eddig is lehetett fizetni, a pénztáraknál elterjedtek a modern alkalmazások is, amelyek segítségével egy érintéssel ellenőrizhetjük a számlaegyenleget, feltölthetjük és fizethetünk. A járványhelyzet hatására felgyorsultak a fejlesztések, és lehetségessé vált a digitális hitelesítés az ügyfélkapuval, így a tagok otthonról is el tudták küldeni a számláikat, sőt a legtöbb pénztárnál már a belépés folyamata is digitalizálódott, valamint a kártyás fizetés is megoldható, ennek köszönhetően a tagoknak egyre kevésbé kell a papíralapú számlákkal foglalkozniuk. Ugyanakkor ezek még csak az első lépések, a digitalizáció terjedésének a szektor egészére és hosszú távon is jellemzőnek kell lennie. 

Várható-e bővülés az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének taglétszámában, mik a jövőbeli terveik?

A célunk az, hogy a szövetség minél nagyobb részét képviselje a piacnak, a pénztárszövetség a kezelt vagyont és a taglétszámot tekintve az egészségpénztári szektor 90 százalékát már lefedi. Nincs tervben a piacon levő maradék egy-két kisebb pénztár csatlakozása, a szövetség már most is mintegy kétmillió magyar munkavállalót tud képviselni. A közös platform előnye többek között, hogy a szakmai kérdéseket meg tudjuk vitatni, illetve megoszthatjuk egymással a tapasztalatokat, például a munkacsoportok közötti folyamatos információcsere révén. A pénztárszövetség terveiben szerepel a digitalizáció ösztönzése, például szeretnénk elérni az elektronikus számlabeküldés központi szabályozását.

Címlapkép: Shutterstock