Jelentős hatása van a koronavírusnak a megtakarításokra

Egy tizenhat országra kiterjedő felmérés szerint a magyaroknak az átlagnál jóval nagyobb százaléka – közel fele - nem rendelkezik semmilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítással – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége közleményéből.

A 2019-es közvéleménykutatása után az európai biztosítók szervezete, az Insurance Europe idén is megkérdezte az európai polgárokat nyugdíjmegtakarítási szokásaikról. Az elsősorban gazdag észak-európai országokkal bővülő felmérésből kissé kedvezőbb kép bontakozik ki, mint két éve: 

az akkori 43 százalékkal szemben a válaszadóknak csak 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs valamilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítása. 

Ennek a kategóriának a 30 százaléka érzi úgy, hogy ezt nem tudja megengedni magának, míg 55 százaléka tervezi a közeljövőben, hogy belevág egy nyugdíjcélú megtakarításba, vagy legalábbis érdeklődik, csak nincs elég információja a lehetőségekről. A magyarországi válaszadóknak az átlagnál jóval nagyobb, 48 százaléka nem rendelkezik ilyen tartalékokkal – idén két százalékkal többen mondták ezt, mint két éve. A felmérésben az európaiak ötöde felelte azt, hogy a koronavírus hatással volt a nyugdíjmegtakarításaira, a magyarok esetében ez 30 százalék volt.

A közlemény szerint 

a hosszú távú megtakarítók kockázatvállalási hajlandósága igen alacsony. 

Az európai válaszadók 83 százaléka biztos szeretne lenni abban, hogy legalább a befektetett pénzét visszakapja, s csak 17 százalék vállalná a magasabb megtérülést úgy is, ha közben esetleg a pénze egy részének elvesztését kockáztatná. (A magyarok az átlagnál is óvatosabbak, 85 százalékuk menne biztosra.)

Amikor általánosságban tették fel a kérdést, ki hogyan szeretné megkapni a megtakarítását, a válaszadók 43 százaléka az éves járadékot részesítette előnyben, 20 százalék vette volna fel a teljes összeget egyben, további 37 százalék valamilyen rugalmas hozzáférést választott volna. De amikor úgy hangzott a kérdés, hogy a nyugdíjba vonuláskor 18 millió forintnak megfelelő euróösszeget szeretne-e kézhez kapni, vagy élete végéig évi 900 ezer forintnyit, akkor már 54 százalék választotta az egyösszegű kifizetést. (A magyarok esetében az általános kérdésnél 35 százalék volt a járadék, 30 a teljes összeg azonnali felvétele mellett, és pontosan hoztuk az európai átlagot, amikor konkrét összegekről volt szó.)

Idehaza az öngondoskodás keretei között egyre többen választják a nyugdíjbiztosításokat. 

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2021 harmadik negyedév végén a rendszeres díjú nyugdíjbiztosítási szerződések száma megközelítette a 400 ezret, míg az egyszeri díjasoké meghaladta az ötezret. Hazánkban 2014 óta ösztönzi az állam a nyugdíjas évekre vonatkozó öngondoskodást, azóta vehető igénybe adókedvezmény a nyugdíjbiztosítások díjai után, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján évről évre egyre többen igénylik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét és az összeg is folyamatosan nő. A 2020-as adóévre vonatkozóan több mint 312 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével, közel 15,3 milliárd forint összegben.