A vidék felvirágoztatása a magyar gazdaság egyik kulcskérdése

Ötféle csapdahelyzetről beszélt a szombati gazdasági évadnyitón Orbán Viktor miniszterelnök. Ezek elkerülése elengedhetetlen, ha a növekedési pályán szeretnénk tartani Magyarországot. Az öt csapdahelyzet, a magas külföldi tulajdonhányad csapdája, az exportáló nagyvállalatok dominanciájának csapdája, a negatív profitegyenleg csapdája, a dualitás csapdája, és a vidék lemaradásának csapdája. Cikksorozatunk befejező részében a vidék lemaradásának csapdáját vesszük górcső alá.

Nagy a szórás

Az egyes hazai régiók fejlettsége, az egy főre eső vásárlóerő-paritáson számított GDP alapján az Európai Unió átlagos fejlettségének arányában jelentős különbségeket mutat. Az országos átlag 75 százalékos volt 2021-ben. Míg Budapest az uniós átlag másfélszeresén áll, addig Észak-Alföld csak az átlag 47 százalékét, Észak-Magyarország 49 százalékát a Dél-Dunántúl pedig 50 százalékát éri el, vagyis ezek a régiók az uniós átlag felét is alig érik el, vagy éppenséggel jócskán el vannak attól is maradva.

Ez a három régió az EU legszegényebb régiói között van.

Annak érdekében, hogy ez a jelentős kettősség megszűnjön, a kormány bejelentése szerint 2021 és 2027 között 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Ezzel megháromszorozza a korábbi, 2014-2020 közötti vidékfejlesztési program forrásainak nagyságát és a nemzeti társfinanszírozás mértékét a korábbi 17,5 százalékról 80 százalékra emelte a kormány. Folytatódik a vidéki falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése, s mint arról a kabinet is beszámolt mindennek egyik célja, hogy vonzó legyen a vidéki élet a fiatalok számára is.

A fókuszban a Modern városok és a Magyar falu program

Emellett fontos, hogy az agrárium és az élelmiszeripar mellett egyéb munkahelyek is szülessenek. Ez utóbbiakat is támogatja a kormány, hiszen a Modern Városok Program keretében a megyei jogú városok fejlesztésére soha nem látott mértékű támogatást biztosít: tavaly és az idén egyaránt 50-50 milliárd forintot fordít e célra. Ennek köszönhetően idén is folytatódnak hazánk megyei jogú városaiban az egészségügyi, oktatási, turisztikai, kulturális, ipari, sport valamint a helyi közlekedés fejlesztései.

A Magyar Falu Program célja a kistelepülések megerősítése és fejlesztése, a helyi életminőség javítása és a lakosság elvándorlásának megállítása. Ennek érdekében 2021-ben 190 milliárd forintot meghaladó, míg az idén 93 milliárd forintot fordít a kormány. A programnak köszönhetően ezer falubuszt, 1700 új orvosi eszközparkot, mintegy hatszáz felújított orvosi rendelőt és ugyanennyi óvodát adtak át, valamint kétezer belterületi utca és 1500 játszótér felújítását valósították meg.

Fontos, hogy a kis- és közepes vállalatok (kkv) bízzanak a vidékben és segítsék a felzárkóztatást.

E vállalkozói kör területi elhelyezkedése sajnos erősen koncentrált, több mint 40 százalékuk fővárosi vagy Pest megyei székhellyel működött, és bruttó hozzáadott értékük felét is ők állították elő. Dicséretes, hogy a kkv-k bruttó hozzáadott értéke az összes vállalkozás összteljesítményének arányában Nógrád, Baranya és Békés megyében volt a legmagasabb, Fejér megye mellett Budapesten a legalacsonyabb.