Vitézy Dávid megszólalt, és tiszta vizet öntött a pohárba
A közlekedéspolitika iránt érdeklődők számára a nyár egyik izgalmas történése a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM), illetve az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) összecsiszolódása a közlekedésfejlesztés és a közlekedési projektek terén. Nem titok, hogy ebben a folyamatban voltak súrlódások Palkovics László és Lázár János tárcája között.
Ennek talán a legplasztikusabb jele a Nemzeti Közlekedési Központ Zrt. (NKK) ügye volt: hiába jelent meg a Magyar Közlönyben május végén, hogy a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) helyén létrejött új állami tulajdonú társaság a TIM tulajdonosi joggyakorlásába került, a cég fölött július közepére már hivatalosan is az ÉBM állt. Az NKK-t a közlekedéspolitika intézményi portfóliójának legerősebb elemének álmodta meg Vitézy Dávid, akit a május végén megalakult ötödik Orbán-kormányban közlekedési államtitkári pozícióra kérték fel a TIM-en belül. Azzal, hogy ebben a feladatban nem támaszkodhatott az NKK-ra, komoly űr keletkezett az eszköztárában. Éppen ezért különösen fájó lehetett, amikor kiderült, hogy az ÉBM nem tervez hosszú távon az NKK-val, és még az idén felszámolja.
Ez vezetett az NKK bezárásához
Vitézy Dávid eddig nem szólalt meg a sajtóban ebben a témában, azonban a HVG-nek adott interjújában hosszabban elmagyarázta, mi történt a háttérben. Szerinte nem tükrözik a valóságot azok az értelmezések, hogy az NKK azért szűnt meg, mert nincs rá szükség, vagy mert a kormányzaton belül elégedetlenek lettek volna Vitézy teljesítményével.
Egyik sem igaz, bár a sajtóban érthető módon más fénytörést kapott a téma.
Elmondta, hogy az NKK elődjének, a BFK-nak a feladata az elmúlt két évben az volt, hogy Budapesten és az agglomerációban előkészítse a kiemelt vasúti, HÉV- vagy egyéb közlekedési, zöldfelületi beruházásokat. Mivel a mostani ciklus jelenlegi kormányzati hierarchiájában Lázár János alá tartozik az összes állami beruházás Magyarországon, világossá vált, hogy a BFK által vitt beruházások irányítását az ÉBM veszi át. Ez azonban technikailag más modellben indult el: eredetileg nem a cég ment volna át, hanem csak a projektek. Ezért is nevezték át első körben a BFK-t. Csakhogy mindez nehéznek bizonyult a minisztérium számára, így végül a társaság átadásáról született döntés. Vitézy Dávid hangsúlyozta: ettől még az NKK által tervezett feladatok a TIM-ben maradtak, hiszen a közlekedésért felelős minisztert Palkovics Lászlónak hívják.
Mindazokat a feladatokat, amiket az NKK végzett volna el, mi fogjuk ellátni, csak technikailag máshogy. A cél nem változott, csak az eszköz. A ránk bízott feladatok ugyanazok, és ezeket Palkovics Lászlóval karöltve el is végezzük
– fogalmazott.
Mi a helyzet a 9 eurós bérlet és a klímabérlet bevezetésével?
Vitézy Dávidod kérdezték a német mintán alapuló, 5 ezer forintos közlekedési bérlet bevezetésének lehetőségéről. Rámutatott, hogy a magánemberek számára továbbra is elérhető a hatósági ársapkás üzemanyag, tehát az a helyzet (az üzemanyagárak elszabadulása – a szerk.), ami miatt ez Németországban felmerült, Magyarországon nem áll fenn. Megjegyezte, hogy sem a csehek, a lengyelek, az osztrákok, a franciák, a Benelux vagy a skandináv országok nem vezettek be a némethez hasonló intézkedést. Ezzel együtt figyelemmel követik a német példát.
A klímabérlet viszont osztrák ötlet, és nem egy olcsó átmeneti megoldás, mint a német.
Magyarországon a tarifastruktúra lényegesen egyszerűbb, mint Ausztriában, hiszen nem vagyunk szövetségi állam, de való igaz, hogy szükséges lenne a MÁV-Start, a Volánbusz, a helyi szolgáltatók jegyrendszereinek egységesítése. Erről régóta szó van, és a kormányzat egyértelmű szándéka is ez.
Ennek nincs közvetlen összefüggése az üzemanyag-ellátási helyzettel vagy a klímaváltozással, bár természetesen mindkét hatás erősíti a közösségi közlekedés fontosságát és az igénybevételének egyszerűsítéséhez fűződő közérdeket. A TIM dolgozik ezen, és a 2023-ban létrejövő országos közlekedésszervező végzi majd el az ezzel kapcsolatos teendőket.
A V-Híd felpörgeti a BuBe építését
Az államtitkár arról is beszélt, hogy sikerült megoldani, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházása haladjon, és ne csússzon ki a hitelszerződésben szereplő határidőkből.
A kivitelező V-Híd a tervezett határidőnél majd egy évvel korábban, 2023. október helyett már az idén augusztusban átadja a pályát – ideiglenesen, a tehervonatok számára – a Szeged és Röszke közötti szakaszon.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy közbeszerzési ügyekben nem a TIM dönt, minden beruházással kapcsolatos kérdés Lázár János tárcájához tartozik. A TIM a MÁV felügyeletéért és működtetéséért felelős minisztériumként vesz részt ezekben a projektekben.
Lesz-e Vitézy Dávidból főpolgármester?
A HVG szerint sokan a Fidesz 2024-es főpolgármester-jelöltjét látják Vitézy Dávidban. Erre a felvetésre úgy reagált, hogy most nem foglalkozik fővárosi ügyekkel, nem gondolkodik ilyesmin. „Most azon dolgozom, hogy az országos közlekedésszervező létrejöjjön, hogy végre legyen egy olyan applikáció, amin együtt lehet kezelni a MÁV, a GYSEV, a HÉV és a Volán menetrendjét, és egy jegy megvásárlásával le lehessen tudni a fizetést is. A napjaimat most ezek kötik le, és az, hogy a beruházásokhoz az uniós és hazai forrásokat megszerezzük.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.