„A majmokra nem húzhatunk pulóvert” – így készülnek az állatkertek a télre
A Fővárosi Állat- és Növénykert az elmúlt években jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a fűtést minél környezetbaráttá tegye, aminek pozitív következménye az is, hogy csökkent a földgázár alakulásával kapcsolatos kitettségük.
Sokat köszönhetnek a Széchenyi fürdőnek
Hanga Zoltán, az intézmény szóvivője a VG-nek kifejtette:
az állatkertben az 1980-as években földgáz alapú fűtési rendszer épült ki, ami akkor nagy jelentőségű fejlesztésnek számított, hiszen azt megelőzően a kazánokat koksszal fűtötték.
Idővel korszerűsítettek is, elsősorban úgy, hogy a berendezéseket nagyobb energetikai hatásfokú, kondenzációs kazánokra cserélték, így azonos hőmennyiség előállításához már kevesebb gázra volt szükség, és ezzel arányosan a füstgázkibocsátás is csökkent. Később pályázatot nyújtottak be egy olyan fűtési rendszer kiépítésére, amely
a Széchenyi fürdő termálvizének hulladékhőjét hasznosítja az állatházak melegítésére.
A kivitelezés 2012-ben fejeződött be, így épp a tíz évvel ezelőtti, 2012–2013-as fűtési szezon volt az első, amikor már működött a termálvíz alapú szisztéma – közölte a szóvivő.
„Mindezt azért hoztam fel, mert a termálhő alapú fűtés kiépítésének elsődleges motivációi ugyan környezetvédelmi jellegűek voltak, de ennek az is a következménye lett, hogy az állatkert valamivel kevésbé érzi meg a gáz árának alakulását, mint korábban. Teljesen persze nem lehetett kiváltani a földgázt,
hiszen energetikai okok miatt a termálhőből nyerhető hőmennyiségnek van egy felső korlátja, és ha a hőmérséklet fenntartására az nem elegendő – különösen hideg napokon –, akkor segédüzemi jelleggel a gázkazánokat is be kell kapcsolni. De ezzel együtt is elmondható, hogy az állatkert már tíz évvel ezelőtt lépéseket tett annak érdekében, hogy a földgáznak való kitettsége jelentős mértékben csökkenjen” – magyarázta Hanga Zoltán.
Hozzátette: persze ezzel együtt is kihívást fognak jelenteni a jövő évi energiaárak, de a Fővárosi Önkormányzattal közösen erre is keresik a megoldást Ennek jegyében most nem egész évre, hanem annál rövidebb, néhány hónapos időszakokra írnak ki energiavásárlási közbeszerzési eljárásokat.
Az állatok nem tudnak felöltözni
Emellett bizonyos takarékossági intézkedéseket is bevezettek, de be nem zárnak, és alapelvnek tekintik, hogy az állatok jólétét sem érinthetik az intézkedések.
Amíg az embereknél, lakásoknál szóba jöhet, hogy a szokásosnál alacsonyabb hőfokra fűtenek, és mondjuk pulóvert vesznek fel, ez az állatkerti állatok esetében nyilván nem járható út, a majmokra nem húzhatunk pulóvert
– fogalmazott.
Ha az állatoknál nem is, a fűtött látogatói terekben szerény hőmérséklet-csökkentés szóba jöhet, de ez sem lehet túl nagy. Télen ugyanis, amikor megeshet, hogy sok szabadidős program az energiaárak miatt nem lesz elérhető, és esetleg az emberek az otthonukban is kevésbé tudnak fűteni, akkor az állatkerti látogatás – és az ottani fűtött belső terek szerepe – a közönség szempontjából felértékelődhet. „Ezt a szempontot is tekintetbe kell venni, amikor a nézőterek fűtéséről beszélünk. Tehát itt sem lehet sokat megtakarítani” – mondta a szóvivő.
Az állatokon nem spórolnak
A szakembertől azt is megtudtuk, hogy a távmunkavégzés csak korlátozottan jöhet szóba, hiszen számos munkatárs csak a helyszínen tudja elvégezni a feladatait. Ez különösen az állatgondozókra, a kertészekre, az állatorvosokra, a takarmány-előkészítőkre, a műszaki csapatra, valamint azokra a kollégákra vonatkozik, akik a látogatói szolgáltatások frontvonalában dolgoznak. Egyéb munkakörökben azonban két héttel ezelőtt bevezették a részleges otthoni munkavégzést, ami azt jelenti, hogy hétfőnként és péntekenként ezek a munkatársak távmunka, otthoni munkavégzés formában teljesítenek szolgálatot. Ennek következményeként van olyan épület, ahol hetente csak három napon kell fűteni, a másik négy nap folyamán elegendő a temperáló fűtés is.
A jelenleg valamivel több mint 300 millió forint körül alakuló takarmányköltségekkel kapcsolatban Hanga Zoltán kifejtette: ezen a téren viszonylag kevés mozgásterük van, hiszen
egy-egy állatot nem szoktathatnak át olyan takarmányra, amely nem felel meg a biológiai igényeinek.
És a minőségből sem lehet engedni, hiszen sok olyan ritka, veszélyeztetett fajról is gondoskodnak, amelyből már csak nagyon kevés van az egész világon.
Természetesen mindenütt igyekszünk megtalálni az összességében legkedvezőbb megoldásokat, de olyan intézkedések, amelyek állataink jóllétét negatívan érintik, nem jöhetnek szóba
– hangsúlyozta.
A nyíregyházi állatkertben is készülnek a télre
Gajdos László, a mintegy ötezer állatot gondozó és idén félmillió látogatót vonzó Nyíregyházi Állatpark igazgatója szintén azt mondta a VG-nek, hogy például a színházakkal, művelődési házakkal ellentétben az állatkertek működését nem lehet szüneteltetni az ott lakó állatok tartása és megfelelő életkörülményeinek biztosítása miatt.
Nem mondhatjuk az elefántnak, hogy bár 18 Celsius-fok lenne neki az ideális, mostantól csak 10 fokban lesz
– fogalmazott, jelezve: idén eddig 300 millió forintot fizettek ki gázra és villanyra, most azonban
700-800 millió forintos energiaár-emelkedésre kell készülniük, vagyis a rezsi végösszege éves alapon elérheti az egymilliárdot.
„Mi még a szerencsésebbek közé tartozunk, mert az adott körülményekhez képest egész jó gázszerződést tudtunk kötni” – jegyezte meg.
A szakember kiemelte ugyanakkor, hogy még 2014-ben beszereztek négy nagy teljesítményű, fatüzeléses kazánt, amellyel most néhány nagyobb állatházat fűteni tudnak, s bár nem boldog attól, hogy fatüzeléssel szennyezik a környezetet, jelenleg nincs más választásuk. Télre egyébként az egész állatpark „összébb húzódik”, ami azt jelenti, hogy
a kisebb állatházakból a nagyobbakba költöztetnek át néhány állatot, sőt az irodai dolgozók is ezekben az épületekben fogják végezni a munkájukat.
A belépőjegyek árát júliusban már megemelték – három év után először, negyven százalékkal –, újabb drágításra pedig nem készülnek, mert – mint az intézményvezető fogalmazott – mindennek van határa.
A takarmányról szólva elmondta, nemcsak az a baj, hogy drága, hanem az is, hogy a nyári aszály miatt hiányzik a jó minőségű széna, kukorica, zöldség, így ezeket most két-háromszoros áron kell beszerezni. Körülbelül húszszázalékos emelkedés tapasztalható a tengeri halak és a szintén külföldről behozott speciális tápok piacán is, ráadásul az euró-forint árfolyam alakulása miatt jelenleg még többet kell fizetni értük – fejtette ki Gajdos László. Azt azonban világossá tette az igazgató, hogy
a nehéz körülmények ellenére egyetlen dolgozójukat sem küldik el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.