Magyarország a svédekkel és a finnekkel van, de leghamarabb novemberben szavazhat a NATO-csatlakozásról
Szerepel az Országgyűlés 2022-es október–november havi üléstervében Finnország és Svédország NATO-belépésének ratifikálása. A finneknek és a svédeknek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásáról külön-külön előterjesztés szól. Mindkettőnek a benyújtója Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, előadója pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Finn Köztársaság és a Svéd Királyság NATO-tagságának törvényjavaslatai hosszabb ideje keringenek a parlament falai között, mindkettőt július 14-én nyújtották be. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón erről azt mondta, hogy a kormány azért nyújtotta be a háznak ezeket, mert támogatja a a két ország csatlakozását.
Az időzítés kapcsán jelezte, hogy a prioritás az volt, hogy a parlament az uniós pénzekkel összefüggő jogszabályokat fogadja el.
Ez megtörtént, ezért ezt követően, még az őszi ülésszakban, jó eséllyel decemberig sor kerül a ratifikálásra is. Eddig azonban hivatalosan nem vették napirendre a vonatkozó törvényjavaslatokat.
Nagyon érik a szavazás
Jelen állás szerint ez így is marad a következő két hét ülésein. Csütörtökön ugyanis nyilvánosságra hozták az Országgyűlés elnökének javaslatát a parlament 2022. évi őszi ülésszakának október 24–27-i, illetve november 2-i ülésének napirendjére vonatkozóan,
ezek között pedig nincs ott a finnek és a svédek ügye.
Előfordulhat, hogy ez még frissül, és jogtechnikai szempontból arra is van lehetőség, hogy rendkívüli eljárásban akár aznap felvegyék a napirendre a kérdést. De ha mindez nem is következik be, jó eséllyel novemberben dönteni fog az északi országok csatlakozásáról a parlament, mivel sűrű ülésezés következik.
A jövő hónapban a november 2-i ülésen felül még kilencszer ül össze az Országgyűlés.
Először 8–11. között, aztán 14-én, végül pedig 21–24-én. Ugyan papíron az is elképzelhető, hogy a ratifikálás átcsúszik a decemberi napirendre, de tekintve a novemberi programot, inkább az tűnik valószínűnek, hogy Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz még a jövő hónapban elfogadja a magyar parlament.
Jók a kilátások, minden egy irányba mutat
Tobias Billström svéd külügyminiszter éppen tegnap nyilatkozott arról, hogy a svéd kabinet pozitívan látja az ügy magyarországi előrehaladását, és úgy véli, hogy a ratifikálási eljárás hamarosan a végére ér, a parlament szavazni fog. A svéd diplomácia vezetője úgy nyilatkozott, hogy
nincs okunk azt gondolni, hogy ne kapnánk biztató választ a budapesti Országgyűléstől.
Sanna Marin finn miniszterelnök a napokban beszélt a NATO-csatlakozásról Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, s utána azt mondta, hogy reméli, a lehető leghamarabb jóváhagyják a szóban forgó kérelmet. Október közepéig a 30 NATO-tagállamból 28 támogatta, hogy Finnországot és Svédországot befogadják az észak-atlanti katonai szövetségbe.
A ratifikálás Magyarország mellett Törökországban is elnyúlik. A skandinávok csatlakozásához viszont ezt be kell várni, mivel a NATO döntései mind a 30 tagország kollektív akaratának kifejezése, minden döntést konszenzussal hoznak meg.
Magyarország kezdetektől fogva pozitívan viszonyult a két ország csatlakozásához azzal a feltétellel, hogy Törökország vonatkozó érzékenységeit teljességgel figyelembe kell venni.
Miután a kérdéses ügyekben (a két skandináv ország adja ki a török hatóságoknak a Törökország által terroristának minősített személyeket) megállapodás született Törökország és Svédország, illetve Finnország között, ezért a kialakult konszenzust hazánk is támogatta.
Híresen semlegesek voltak, de ennek vége
Finnország és Svédország bár nem tagok, de a NATO elkötelezett partnereinek számítanak: 1994 óta vesznek részt a szövetség békepartnerségi programjában, és aktív szerepet vállaltak és vállalnak NATO vezetésű múltbeli és jelenlegi béketámogató műveletekben (Afganisztán, Koszovó, Irak). A két semleges észak-európai országban az ukrajnai konfliktus kirobbanása után élénk belpolitikai vita alakult ki a szövetséghez való csatlakozásról.
A közvélemény-kutatások szerint többségbe kerültek a támogatók a svéd és finn társadalomban,
és mindkét ország biztonságpolitikai felülvizsgálatot folytatott le. A semleges Finnország technikailag készen áll a NATO-tagságra. Niinistö köztársasági elnök értékelése szerint a csatlakozás előnyei felülmúlják a hátrányokat, és mivel közvélemény-kutatások alapján egyértelmű a finn lakosság támogatása, ezért nem írtak ki a témában népszavazást.
A NATO-csatlakozásra ösztönözte Finnországot az is, hogy az EU védelmi dimenziója nem elégséges, és az uniós védelmi garanciák nem adottak.
Svédország – Finnországgal szemben – inkább ideológiai alapon tartotta távol magát a katonai közösségtől. A világháborúkat követően a többoldalú párbeszédre és a nukleáris leszerelésre állították át a svéd külpolitikát. Svédország a hidegháború után a hadseregét is elkezdte leszerelni, ezzel is jelezve, hogy ellene van a fegyveres konfliktusoknak. Viszont az orosz–ukrán háború kitörése nyomán 2022 március elején Svédországban először haladta meg a csatlakozás-pártiak aránya (46 százalék) az azt ellenzőkét (29 százalék).
Március végére a kormány és a parlamenti pártok új svéd biztonságpolitikai stratégiát fogadtak el.
Május 15-én az akkor kormányzó svéd Szociáldemokrata Párt vezetősége Svédország NATO csatlakozási kérelme benyújtásának támogatása mellett döntött. A svéd parlamentben május 16-án vitanapot tartottak a NATO-csatlakozásról, majd a parlamenti pártok széles támogatására építve a svéd kormány május 16-án délutáni rendkívüli ülésén döntött Svédország tagsági kérelmének benyújtásáról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.