Uniós pénzek: százmilliárdokat utalt Magyarországnak Brüsszel, de ez még mindig csak az apró
A költségvetés mostani helyzetében kiemelten is fontos az uniós források mielőbbi beérkezése. Ez az egyensúlyra és a gazdasági növekedésre gyakorolt kedvező hatás mellett mérsékelné Magyarország kockázati megítélését, amely az infláció lassulásával együtt lehetővé tenné a kamatterhek csökkenését – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
Fotó: Shutterstock
Az első negyedéves adatokra még néhány napot várnunk kell, ám a Magyar Államkincstár által közzétett januári és februári számok azt mutatják, a kéthavi hiány 1525,5 milliárd forintra, az éves előirányzat 44,9 százalékára emelkedett, vagyis 2022-höz hasonlóan idén is fejnehéznek tűnik a költségvetés. A szakértő hangsúlyozta, míg tavaly egyszeri tételek (szja-visszatérítés, fegyverpénz) eredményezték az év eleji hiány jelentős részét, addig a 2023 eleji deficitet nagymértékben befolyásoló tényezők (rezsivédelem, kamatkiadások megugrása) az év hátralévő részében is számottevő terhet jelenthetnek.
Szükség van az extraprofitadóra
Molnár Dániel szerint a bevételek egyelőre kedvezően alakulnak, az év első két hónapjában 15,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a gazdálkodó szervezetek befizetései – jelentős részben az extraprofitadók miatt – 42,4 százalékkal növekedtek, de felülteljesülést mutatnak a tao- (26,8 százalék), illetve a kiva- (22,5 százalék) befizetések is. Az előbbit a magasabb adóelőleg feltöltések, az utóbbit pedig a kata átalakítása miatti adóalanyszám-bővülés is támogatta.
A fogyasztáshoz kapcsolt adók ezzel szemben csak 11,4 százalékkal nőttek. Itt a jövedékiadó-bevételek két hónap alatt 22,9 százalékkal emelkedtek, amiben közrejátszott az év eleji adóemelés miatti készletezés. Az áfabevételek ezzel szemben csupán 8 százalékkal nőttek, itt a befizetések 24,2 százalékos emelkedést mutattak, mivelhogy elszabadultak az árak, viszont ennek hatását mérsékelte, hogy a visszautalások ennél nagyobb mértékben, 43,5 százalékkal ugrottak meg.
Rezsicsökkentés: horrorisztikus számlát állított ki a kormányAz elmúlt négy évtől eltérően hiánnyal zárta a januárt a központi költségvetés, amelynek idei mérlegét nagyban befolyásolja majd az uniós források rendelkezésre állása. Már most egyértelmű, hogy a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig való fenntartása és a kamatkiadások súlyosan megterhelik a büdzsét. |
Érdemben javította a bevételi oldal helyzetét a tavalyi szja-visszatérítés miatti alacsony bázis, az szja-befizetéseket nézve 18,5 százalékos bővülést mutatnak az adatok. A bérek emelkedését tükrözi, hogy a szochóból és járulékokból származó bevételek 15 százalékkal nőttek tavalyhoz képest.
Az éves előirányzat 10 százalékát sem utalta az EU
Több mint 40 százalékkal csökkentek a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, de mérséklődtek az államháztartás alrendszereiből érkező bevételek és az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések is.
Az uniós programok bevételei két hónap alatt 208,4 milliárd forinton alakultak, amely ugyan 7,7 százalékos növekedés egy év alatt, de az éves előirányzatnak csak a 9,3 százaléka.
A kiadások a bevételeknél némiképp lassabb ütemben, 13,6 százalékkal emelkedtek. A lakástámogatásokra fordított kiadások – részben a magasabb kamatkörnyezet eredményeképp emelkedő kamattámogatások, részben az otthonfelújítási támogatás tavaly év végi megszüntetése okozta keresletélénkülés áthúzódó hatása miatt – 57,5, míg a családtámogatások 14,8 százalékkal növekedtek, de az államháztartás alrendszereinek támogatása is nőtt 15,3 százalékkal. Az állami beruházások egy részének elhalasztása miatt felére estek a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, illetve az uniós programok kiadásai is 54,8 százalékkal mérséklődtek, míg az elkülönített állami pénzalapok kiadásai 28,7 százalékos csökkenést mutatnak.
A Vodafone-üzlet meglátszik a költségvetésen
A nyugdíjbiztosítási alap kiadásai 24,3 százalékkal nőttek az idei 15 százalékos nyugdíjemelés, valamint a tavalyi nyugdíjkorrekciók áthúzódó hatásai miatt, míg az egészségbiztosítási alap kiadásai ennél lassabb ütemben, 7,4 százalékkal emelkedtek. Volt idén is egyszeri kiadás év elején, a Vodafone felvásárlása miatt az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások a megelőző évi négyszeresére emelkedtek. A kiadások megugrása ezzel együtt is két tételre vezethető vissza. Az év első két hónapjában a kormány 563,9 milliárd forintot fordított a rezsivédelmi kiadásokra (csak februárban 390,3 milliárd forintot), míg a kamatkiadások – az emelkedő kamatkörnyezetben – 267,2 milliárd forinttal teljesültek felül, ami több mint háromszoros bővülés egy év alatt.
Navracsics Tibor hatalmas változásról számolt be Magyarország és az Európai Bizottság kapcsolatábanAz uniós forrásokért felelő miniszter a Világgazdaságnak azt mondta, bár akadnak konfliktusok a felek között, legalább intenzív a kommunikáció. Navracsics Tibor továbbra is nyárra várja az EU-s pénzek érkezését. |
A fentiekből látható, hogy az idei év elején sincs kedvező helyzetben a büdzsé: a bevételi oldal ugyan egyelőre kedvezően alakul – a bérek emelkedése, a foglalkoztatási szint fennmaradása, az infláció, valamint a különadók ezt biztosítják –, a kiadási oldalon azonban több tényező együttesen rontja a költségvetés helyzetét
– mutatott rá Molnár Dániel. Emlékeztetett, hogy a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig való fenntartása, valamint a távhőkassza támogatása számottevő kiadással jár, míg az emelkedő kamatkörnyezet, főleg a rövid oldalon, kedvezőtlen finanszírozási környezetet teremt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.