Továbbra is zabálja az infláció a fizetésünket, de néhányan már fellélegezhetnek
A februári – egyedi hatások által torzított – gyenge bérdinamika után várható volt egy erős márciusi adat. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt éves bázisú bérnövekedés még a legoptimistább elképzelést is felülmúlta – írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a KSH adatközlését követően. Márciusban a bruttó átlagkereset 577 900 forint volt, ami 16,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
Virovácz arra hívta fel a figyelmet, hogy március egy egyedi kifizetésekkel, vagyis bónuszokkal erősített hónap volt, éppen ezért érdemes a rendszeres kereseteket is megnézni.
Itt már némiképp valósabb képet látunk, ugyanis a prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt bruttó átlagkereset 15,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ezzel pedig folytatódott a növekedési ütem 2022 novembere óta tartó lassú lemorzsolódása
– emelte ki a szakember, hozzátéve, az egyes szektorokat figyelve is jól kivehető a prémiumok hatása. Míg a közszférában csupán 10,4 százalékkal nőttek a keresetek, addig a versenyszférában 18,7 százalékos volt az átlagbér emelkedése egy év alatt. Ahogy szintén beszédes a medián bér alakulása, amely 16,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábban mért szintet. Mivel ez alulmúlja az átlagbér növekedését, így szerinte jól látható, hogy alapvetően az átlagnál jobban keresők magasabb bónuszkifizetésekben részesültek.
Virovácz Péter jelezte: habár első ránézésre rendkívül kedvezőnek tűnik a bérkiáramlási statisztika, a végső képet nagyban rontja az extrém magas infláció. Amennyiben ugyanis korrigálunk az árak általános emelkedésével, úgy a reálbérek változása továbbra is negatív, méghozzá közel hétszázalékos visszaesés tapasztalható.
Előre tekintve, az ING várakozásai alapján 2023 egészében valahol nagyjából a márciusi szint környékén alakulhat a bérnövekedés mértéke. Ez ugyanakkor – figyelembe véve az idei év sajátosságait – vélhetően inkább az előrejelzési sáv alját jelöli ki. Viszont így sem fogja elérni a 19 százalékos infláció mértékét, tehát az elemző továbbra is a vásárlóerő csökkenésével számol, bár az utolsó hónapokban láthatunk kedvezőbb számokat.
„Az év vége felé, az infláció fékeződésével párhuzamosan visszatérhet a pozitív reálbérnövekedés. A kérdés, hogy ez vajon a keresletet növeli és ez által az inflációs kockázatokat vagy a megtakarításokat, így pedig növekedést fékező hatása lehet. Véleményünk szerint inkább utóbbi lesz jellemző, tekintettel arra, hogy a háztartások elmentek a falig a megtakarításaik felélésében, hogy kompenzálják az extrém infláció hatását” – húzta alá Virovácz, aki hozzátette, hogy a reálkeresetek bővülése inkább a megtakarításokat növelheti majd, így tehát kevésbé felfelé mutató inflációs, sokkal inkább lefelé mutató növekedési kockázatokat azonosítottak ezzel kapcsolatban.
Nincs ár-bér spirál a magyar gazdaságban, van, akinek nőhet a reálkeresete
A reálbérek ilyen mértékű csökkenése mellett egyértelmű, hogy a magyar gazdaságban továbbra sincs ár-bér spirál – egy kis, nyitott gazdaságban ennek nincs is túl nagy esélye – értékelte az adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki hozzátette, hogy márciusban jelentősen szétnyílt az olló a költségvetésben és a vállalati szférában adott béremelések között: amíg a költségvetési szerveknél az átlagos béremelés mindössze 10,4 százalék volt, addig a vállalatoknál 18,7 százalékot tett ki.
Az ágazatok közül a legnagyobb béremelkedés a bányászatban (30,3 százalék), a feldolgozóiparban (22,8 százalék) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységeknél (20,5 százalék) történt.
A legkisebb béremelés azon ágazatokat jellemezte, amelyekben az állam a legfontosabb munkáltató: a művészet, szabadidő, szórakoztatás ágazatot (9,9 százalék), a humán-egészségügyi és szociális ellátást (10,9 százalék), a közigazgatást (10,1 százalék) és az oktatást (11,1 százalék).
Az egyes ágazatok között tehát jelentős eltérések látszódnak, ami vélhetően az egyének szintjén is nagy különbséget jelent: sokan lehetnek, akiknek egyáltalán nem nőtt a bére, míg lehetnek olyanok is, különösen az iparban, akiknek a reálkeresetük is emelkedni tudott, ez a munkaerőért folytatott verseny eredmény
– emelte ki Regős Gábor, aki szerint a következő hónapokban nem várható jelentős változás a keresetek alakulásában, a legtöbb cégnél a béremelés az év elején megtörtént.
A reálkeresetek éves alapú változása az ősz folyamán már a pozitív tartományban lehet, párhuzamosan az infláció csökkenésével. Éves alapon ugyanakkor a reálkeresetek csökkenésére számítunk 2023-ban, ez azonban jövőre már megváltozhat, és várakozásaink szerint a bérek reálértéke ismételten nőni tud – jelezte a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.