Kína kedvence Magyarország, és nem sajnálja tőle a pénzt
Magyarország a fő kedvezményezettje a kínai befektetéseknek – ez az egyik megállapítása a Fudan Egyetem vizsgálatának. A világ 50 legjobb egyeteme közé sorolt Fudan néhány hónappal ezelőtt állította össze a 2022-es befektetési riportját az Egy út, egy övezet (BRI) kapcsán. Ez egy komplex geopolitikai, globális gazdaságfejlesztési stratégia, amelyet a kínai állam tíz éve hirdetett meg.
Azonban tévedés lenne azt gondolni, hogy a BRI kizárólag Kína belügye: a kezdeményezéshez mára 151 ország csatlakozott – köztük az Európa Unió 18, a G20-ak 9 tagállama –, amelyek a világ népességének csaknem 75 százalékát teszik ki, illetve a világ GDP-jének több mint a felét adják. Ezen az impozáns listán végzett tehát tavaly több szempontból is első helyen Magyarország.
Milyen értékben érkeztek kínai befektetések Magyarországra?
A Fudan kutatói arra jutottak, hogy a kínai befektetések fő haszonélvezője 2022-ben
- a magyar gazdaság lett 7,6 milliárd dollár összértékkel. Ez átszámítva mintegy 2660 milliárd forint.
- A második helyen Szaúd-Arábia végzett jócskán lemaradva, 5,6 milliárd dollárral, majd a rangsorban
- Szingapúr következik 2,5 milliárddal.
A magyarországi kínai fejlesztések motorja a CATL debreceni akkumulátorgyára, ami eleve 7 milliárdos invesztíció. Ez a valaha volt legnagyobb BRI-projekt a stratégia 2013-as indulása óta.
Mekkora növekedést ért el Magyarország a kínai befektetésekben?
Önmagában ezek is szédületes számok, de van egy másik mutató, ami még inkább kézzelfoghatóvá teszi a magyar–kínai viszony erősségét. A Fudan Egyetem ugyanis kimutatta, hogy hazánk érte el a legnagyobb növekedést a BRI-beruházások kapcsán,
egészen pontosan 6233 százalékosat.
Malajzia eközben 877 százalékos pluszt tud felmutatni a második, a Fülöp-szigetek pedig 578 százalékot a harmadik helyen. Ezzel egy időben 14 országban teljesen eltűntek a kínai befektetések, így például Oroszországban, Angolában, Srí Lankán, Nepálban és Peruban.
Hogyan finanszírozza Kína a világot?
Összességében 2022-ben Kína a BRI keretén belül 67,8 milliárd dollárnyi finanszírozásról döntött, ami ha nem is sokkal, de elmarad a 2021-es 68,7 milliárd dollártól. Ezen belül a befektetések aránya viszont rekordszintre emelkedett, 48 százalékra. Ugyanez 2021-ben 29 százalék volt. A 2013 óta eltelt időszak statisztikái szerint az elmúlt 9-10 évben 962 milliárd dollár értékű BRI-kötelezettségvállalás jött létre globálisan. Ennek nagyobbik részét, 573 milliárdot az építési szerződések adják, emellett 389 milliárd dollár pénzügyi befektetés is volt.
Lassulás aligha várható.
A szakértők 2023-ban további fellendülést várnak, miután végképp feloldották a Covid miatti utazási korlátozásokat, amelyek a kínai befektetők üzletkötéseit hátráltatták. Már azokat a területeket is kijelölték, ahol megerősödhet a kínai gyártás jelenléte:
- új technológiák, például akkumulátorok,
- közlekedési, kereskedelmi összeköttetés, utak, csővezetékek,
- energiaforrások, bányászat,
- információ- és kommunikációtechnológia, adatközpontok,
- stratégiai projektek, vasútépítések.
A trendeket jól mutatja, hogy a zöldenergiás (nap, szél és víz) kötelezettségvállalások 2022-ben 50 százalékkal nőttek a BRI-n belül, a kapcsolódó befektetések pedig 0,1 milliárd dollárról 2,7 milliárdra emelkedtek.
Szijjártó: öngyilkossággal érne fel széttépni az Európa és Kína közti gazdasági hálótA külgazdasági és külügyminiszter Kínában arról beszélt, hogy Európa csak abban az esetben maradhat fenn, ha hatékony gazdasági kapcsolatokat épít ki Kínával. „A konnektivitás jó, a világ ismételt blokkosodása rossz” – mondta Szijjártó Péter, |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.