MBH: még egy év, és tartósan 4 százalék felettire gyorsulhat a magyar növekedés

Az idén kilép a hazai gazdaság a technikai recesszióból, megindulhat a növekedés . A GDP bővülésére ható tényezők vegyes folyamatokat tükröznek, de az összkép kedvező. A fűtési szezon végével és az energiaárak meredek visszaesésével a fordulatot az idei második negyedév hozhatja el, amit a mezőgazdaság is támogat a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt. A fogyasztás, amelyet az év első felében még visszafogott a csökkenő reálbér, az év második részében fokozatosan javulhat, köszönhetően a visszaeső infláció miatt emelkedő reálbéreknek. A beruházások vártnál kisebb első negyedéves csökkenése miatt az elemzők szerényebb mértékű éves visszaesésre számítanak. 

Az exporton az ország szeme

Az idén a gazdasági növekedést elsősorban a nettó export, valamint a készletek alakulása húzhatja. A kilátásokat az – európai gazdaságokban is – elmaradó akut energiaválság, az európai gazdaságok alkalmazkodóképessége, az energiaárak folytatódó visszaesése javítja, míg a gyengébb belső és külső kereslet némileg beárnyékolja. A mezőgazdaság vártnál lényegesen jobb teljesítményt mutat, kilátásai a csapadékosabb időjárás miatt továbbra is kedvezők – fogalmazott Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője. A hitelintézet mindezek alapján megerősíti az idei 1 százalékos GDP-növekedési prognózisát.

– mutatott rá a szakember. 

Év végére 6 százalékos lehet az egy évre visszatekintő infláció

Az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek és az alkoholtermékek vártnál mérsékeltebb drágulása, valamint az üzemanyagok és a háztartási energiaárak további csökkenése miatt az MBH Bank elemzői 18,5 százalékról 17,5-re módosították a 2023. évi átlagos inflációs előrejelzésüket. Az utóbbi időben egyre szélesebb körben bejelentett árcsökkentések hatására az infláció mérséklődése meredekebb is lehet, amit a nemzetközi termény-, nyersanyag- és energiaárak zuhanása is támogat. Ezek többségében a két évvel ezelőtti szinteken járnak.

Egyrészt a bevezetendő akciók, másrészt az egyes termékpályákon elkezdődött és várhatóan folytadódó árcsökkenések kiolthatják az intézkedés hatását, sőt, néhány termék esetén nem zárható ki, hogy az árplafon kivezetését követően alacsonyabb lesz az áruk – fogalmaztak a hitelintézeti előrejelzésben. Ezenkívül a kiskereskedők csökkenthetik azon termékek árrését, amelyekbe beépítették az árstop által realizált veszteséget, ezt az egyelőre csökkenő kiskereskedelmi forgalom és az éles verseny is indokolja.

A forint árfolyamának erősödése pedig már megjelent a tartós cikkek árainak mérséklődő növekedésében. Mindezek hatására akár októbertől egy számjegyű lehet az infláció, amely az év végére 6 százalék közelébe csökkenhet.

Teljes foglalkoztatottság mellett 15 százalékos bérnövekedés

A legutolsó elérhető adatok alapján március–május átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4,7 millió fő volt a magyar gazdaságban, így a hazai munkaerőpiac továbbra is kiemelten stabil. Májusban a 15–74 éves népesség 67 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66,2 százalékos aktivitási rátával szemben. Főként a munkaerőpiaci aktivitás növekedése miatt 4 százalékig emelkedett a munkanélküliségi ráta az év elején, majd a tavaszi hónapokkal csökkenésnek indult a mutató. Az őszi hónapokra viszont ismét a korábbi 3,5 százalékos szintre csökkenő munkanélküliségre számítanak az elemzők a jelenlegi folyamatok alapján. 

„A tavalyi 17,6 százalékos bérnövekedési ütem után az idén a 14 és 16 százalékos bérminimum-emelkedések segítségével 14,9 százalékos éves átlagos fizetésnövekedést várunk. Az erőteljes inflációs folyamatok nyomot hagynak a bérnövekedésen, a nettó reálbérek közel 7 százalékkal csökkentek áprilisban, az infláció várható látványos csökkenése mellett a reálbérek már augusztusban fordulhatnak, majd decemberig 9 százalék közelébe emelkedhetnek, támogatva a vásárlóerőt is” – fejtette ki Balog-Béki Márta, az MBH Bank tőkepiaci elemzője.

Tovább javul a külkereskedelmi mérleg

A beruházások és a fogyasztás idei lassulása, átmeneti visszaesése, valamint a cserearányok várható markáns javulása miatt az MBH Bank elemzői összességében a külkereskedelmi egyenleg további érdemi javulására számítanak. 

A kedvező fordulatot támogathatják továbbá az ellátási problémák és a csiphiány enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is. 

Az idén a külkereskedelmi mérleg többlete elérheti az 1,3 milliárd eurót az előző évi közel 8,6 milliárdos hiánnyal szemben, ez a szám pedig tovább javulhat, amennyiben az energiaárak tartósan a jelenlegihez hasonló kedvező szinten alakulnak.

A cserearányok idei javulása, a belső kereslet enyhe visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt 4,3 milliárd euróra, a GDP 2,1 százalékára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási képesség egyensúlyba kerülhet. A következő években azonban visszatérhet a külső finanszírozási képesség többlete, ami lehetővé teszi a külső adósság nominális csökkentését is.

Egyre kedvezőbb kamatkörnyezet és stabil forint

A hazai gazdaság kockázati megítélésének trendszerű javulása teret nyitott az irányadó egynapos betéti gyorstender kamatának csökkentéséhez. Az elemzők várakozása szerint az egynapos kamat az őszi hónapokra fokozatosan a 13 százalékos alapkamathoz csökken, ezt követően pedig sor kerül az alapkamat csökkentésére is. A hazai infláció vártnál gyorsabb enyhülése, valamint a kockázati tényezők várható további javulása következtében az idei év végi 10,5 százalékos, valamint jövő év végi 6 százalékos alapkamat várakozását fenntartja az MBH Bank. 

 – jelezte Kuti Ákos, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetője.

Közel 8 százalékkal a tavaly ilyenkori szintjénél erősebb árfolyamokon tartózkodik, ezzel segítve az importált infláció leszorítását is. Az idei év végére a korábbi negyedévhez képest változatlanul hagyva, 378-as euró–forint árfolyamszintet várnak az elemzők, mivel a pozitív és negatív tényezők kiegyensúlyozottnak mutatkoznak középtávon.