Hónapok óta rendületlenül próbálják tartani a lépést a fizetések az inflációval. A fordulat ugyan egyelőre várat magára (augusztus–szeptemberben ez is bekövetkezhet), de a bérek növekedése ezzel együtt is kifejezetten látványos.
A rendszeres keresetek az év eleje óta folyamatosan 16–17 százalék között nőnek, alig látni ütemvesztést tavalyhoz képest, ennek köszönhetően a bruttó átlagfizetés áprilisban a munkáltatók teljes körében 568 ezer forint volt, 76 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban. Érdekesebb azonban, ha az adatokat a 19 nemzetgazdasági ágazat bontásában vizsgáljuk.
A pénzügyi szektorban idén két egymást követő hónapban is átlépték a fizetések az egymillió forintos bűvös határt: márciusban 1 millió 32 ezer forint, áprilisban pedig 1 millió 52 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset.
A második helyen továbbra is az információ és kommunikáció ágazat áll, amelyben legutóbb 938 ezer forint volt a bruttó átlagbér. Ennek a két szektornak a fizetései már tavaly decemberben megközelítették a milliós határt, amit akkor az év végi prémiumokkal együtt sem sikerült elérni, az áprilisi adatokban viszont az ágazatra jellemző, ekkor szokásos bónuszok húzhatták fel a béreket.
Bár a jegybank szerint ár-bér spirálról továbbra sem lehet beszélni , de azért az látszik, hogy az infláció minden szektorban valamennyire tolja béreket, az ágazatok háromnegyedében ugyanis 14 százalék fölötti dinamikát mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Áprilisban nemzetgazdasági átlag fölött lehetett keresni
ugyanakkor a teljes listában csak egyetlen terület van, ahol a 24 százalékos áprilisi infláció fölött nőttek a fizetések, ez pedig a bányászat (26 százalékos növekedés). A lista legvégén továbbra is az építőipar (422 ezer) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat (366 ezer) foglal helyet.
Arra azonban még várni kell, hogy a teljes nemzetgazdaságban elérje az egymillió forintot az átlagkereset Magyarországon. Ha nem is nőnek olyan ütemben a fizetések az idén és a következő években, mint tavaly vagy azelőtt, a munkaerőhiány miatt a 7-9 százalékos bérdinamika középtávon is fennmaradhat, amivel számításaink szerint az évtized végére, 2030-ra átlépheti az egymilliós határt a bruttó átlagkereset. Ám az is igaz, és biztosan állítható, hogy ez az összeg a mainál jóval kevesebbet fog érni.
Az egész régióban csökkent tavaly a fizetések értéke, Magyarország a kivételFolytatódott a magyar bérek régiós felzárkózása 2022-ben a visegrádi országok statisztikai hivatalainak adatai szerint. Tavaly Csehország után Magyarországon volt a legmagasabb a bruttó átlagkereset, ám ennél is nagyobb eredmény, hogy hiába volt nálunk a legnagyobb az infláció, egyedül itt nőttek a reálbérek. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.