ÁSZ: szabályszerű az energetikai hivatal víziközmű-feladatellátása
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata alapján szabályszerű volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatellátása az ellenőrzött időszakban.
Az energetikai hivatal az ellenőrzéshez kapcsolódó 11 víziközmű-szolgáltatóval kapcsolatos felügyeleti tevékenységét is szabályszerűen gyakorolta, és az ÁSZ az ellenőrzésen túl vizsgálta a vizek védelmének témáját.
Az elemzés azt járta körül, hogy
az ENSZ Agenda 2030 fenntartható fejlődési céljai közül a környezeti vízminőség javítása és a környezeti vizeket szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése alcél megvalósítása érdekében Magyarország milyen eredményeket ért el.
Az elemzés szerint, míg a szennyvíz biztonságos kezelésében Magyarország jól teljesített, a víztestek vízminősége az elmúlt időszakban lényegesen nem javult. Ennek oka egyfelől az, hogy ipari múlttal bíró országok számára nehézséget jelent a Víz keretirányelvben megfogalmazott biológiai és kémiai határértékek elérése – ez a helyzet Magyarországon is. Az elemzés kiemeli: a hazai felszíni vizek minőségét döntően meghatározza az a tény, hogy az ország vízfolyásainak 95 százaléka külföldről származik. Az elmúlt évek alacsony vízhozamai szintén hátráltatták a vízminőségi célok elérését.
Marad a napelemesek éves szaldóelszámolása, még újak is beléphetnekVan mód a már működő háztartási méretű kiserőművek éves szaldóelszámolásának megtartására, sőt, ezt az elszámolást választhatja az új belépők egy szűk köre is – derült ki az energiaügyi miniszter bejelentéséből. |
A jelentés szerint 2017-ről 2020-ra a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatra csatlakozott lakások aránya 81,4 százalékról 83,0 százalékra, a legmagasabb tisztítási fokozattal kezelt szennyvíz aránya 90,9 százalékról 91,6 százalékra nőtt.
Mivel itt Magyarország eleve magas értékről indult, a kis mértékű javulás is azt jelenti, hogy a szennyvízkezelés minőségének fejlesztésével kapcsolatos célok lényegében teljesültek.
A hazai vízminőségi adatok a szennyvízkezelés ökológiai paradoxonjára is rávilágítanak: minél nagyobb arányban gyűjtjük a szennyvizet a közüzemi hálózatokon, annál jobban nő a felszíni vizek szervesanyag- és tápanyagterhelése a szennyvíztisztító telepek kibocsátásának növekedése miatt. A felszín alatti vizek esetében a terhelés megszűnését követően a javulás azonban csak évtizedek múltán lesz tapasztalható.
A szennyvízkezelés esetében elsődleges célként az jelent meg, hogy minél több háztartás kapcsolódjon a szennyvízhálózatra.
A szennyvízgyűjtő kapacitásoktól azonban helyenként elmaradhat a szennyvíz kezelését szolgáló képességek mértéke, ezt mutatja, hogy esetenként a víziközmű-szolgáltatók kénytelenek megtagadni azokat a csatlakozási kérelmeket, amelyek meghaladják kapacitásaikat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.