Az egyre emelkedő árak miatt pörög a lízingpiac

A kihelyezések nagysága idén elérte a 634,6 milliárd forintot, összességében 6,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszaka óta. A teljes portfólió értéke ezzel párhuzamosan 8,9 százalékkal, 2078 milliárd forintra nőtt, miközben a szerződések száma 1,7 százalékkal maradt el a 2022-ben mért eredményektől.

„A tagjaink által szolgáltatott adatok alapján egyelőre jól teljesített a piac, bár fontos kiemelni, hogy a látványos eredmény sokkal inkább az emelkedő áraknak, mintsem a növekvő lízingpozíciónak volt köszönhető. Emellett a bővüléshez az is hozzájárult, hogy az ellátási lánc problémái miatt kitolódó határidők következtében még mindig a korábban, akár a tavalyi évben megrendelt eszközök átadása zajlik, bár ezek száma már gyorsan csökken” – értékelte a legfrissebb eredményeket Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a Magyar Lízingszövetség adatai nem fedik le a teljes hazai piacot, mivel még nem minden meghatározó szereplő szolgáltat adatokat a felméréshez.

Az idei év jellemző trendjei

Az egyes eszközkategóriákat tekintve továbbra is a legnagyobb hányadot a személygépkocsi-kisteher-motorkerékpár trojka teszi ki, amely 19,5 százalékos növekedéssel, 323,5 milliárd forint kihelyezéssel a teljes szektor 50,9 százalékát képviseli. 

Ez annak köszönhető, hogy bár 3,2 százalékkal kevesebb személygépkocsit regisztráltak, ezzel párhuzamosan a kishaszonjármű kategóriában 9,1 százalékos növekedés következett be. A flottakezelők szintén a tavalyihoz hasonló eredményt mutathattak fel darabszámokat tekintve, 8243 regisztrált járművel, míg a finanszírozott összeg 16 százalékkal lett magasabb az előző év azonos időszakához képest.

„Nem jelent meglepetést, hogy az idén is a nagyhaszonjárművek képviselik a második legnagyobb eszközkategóriát, amely 27 százalékos növekedést ért el 2022 óta, és 141,2 milliárd forint finanszírozott összeggel a lízingpiac 22 százalékát teszi ki” – fogalmaz a Magyar Lízingszövetség összefoglaló jelenése. A szegmens bővülését a magasabb árak mellett a forgalomba helyezések emelkedése is táplálta, ami 15,5 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti eredményeket. A szerződések száma ugyan kevésbé dinamikusan nőtt, de így is 12 százalékkal több köttetett, mint az előző évben.

Más kategóriákhoz képest az új kihelyezések összegének növekedése jóval szerényebb lett, mindössze 3,6 százalék. A szerződött darabszámok tekintetében szintén 21 százalékos csökkenést tapasztalhatunk.

A piac 9 százalékát képviselő egyéb gépek esetén duplájára nőtt az átlagos üzletméret, ami néhány jelentős, egyedi ügyletre utal 2023 harmadik negyedévében. A szegmensben mért 57,3 milliárd forint értékű új kihelyezések 23,3 százalékos bővülést jelentenek az előző évvel összehasonlítva.

A pénzügyi lízing viszi el a pálmát

A lízingcégek ügyfélkörét tekintve továbbra is a kis és közepes vállalkozói szektor dominál, amely a hazai piac 72,6 százalékát teszi ki, míg a nagyvállalatok 14,7 százalékot, a lakossági kihelyezések pedig csupán 6,2 százalékot képviselnek. Nincs változás a különböző finanszírozási formák sorrendjében sem, változatlanul a pénzügyi lízingé az első hely, amely a piac 80,6 százalékát fedi le. Ebből a zárt végű pénzügyi lízing 318 milliárd forintot, míg a nyílt végű pénzügyi lízing 194,5 milliárd forintot tett ki. 

Az elsődlegesen az állami és EU-s támogatásokra jellemző, kölcsönökből származó ügyletek értéke nagyjából az előző év eredményeit közelíti meg 63,3 milliárd forinttal és 10 százalékos részesedéssel. Többségében ezek mezőgazdasági gépek beszerzéséhez kapcsolódnak, kisebb részben pedig ipari és építőipari gépek lízingeléséhez használták fel az elérhető forrásokat cégek.

Az operatív lízing területén összesen 58 milliárd forintot helyeztek ki, amely a finanszírozási formák közül 9 százalékot képviselt. Ezek elsősorban személyautók és kishaszonjárművek voltak.

Hatásosak az állami gazdaságösztönző programok

„Az első három negyedévben a Magyar Lízingszövetség tagjai 126 milliárd forint értékben 7755 finanszírozási szerződést kötöttek az államilag támogatott konstrukciók keretében. A kihelyezések összege a tavalyi 40 milliárd forintról 29,7 milliárd forintra csökkent – emelte ki Kőszegi László. A kihelyezések összege a tavalyi 40 milliárd forintról 29,7 milliárd forintra mérséklődött idén. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy a Baross Gábor Újraiparosítási Programban a korábbi programoknál kisebb hangsúlyt kapott a lízing. 

A Széchenyi-kártya viszont idén is hozta – finanszírozott összegben – a tavalyi év eredményt, 95 milliárd forintot, 6605 darab szerződéssel. „Ebben az esetben kkv-k sokkal szélesebb körben használják fel az elérhető forrásokat: vezet a mezőgazdaság, de kevéssel marad el mögötte a kishaszonjármű, majd ezt követik a nagyhaszonjárművek, az ipari gépek és az építőipari gépek” – ismertette Kőszegi László.