Az uniós forrásokra égető szükség lesz jövőre – melyek az alternatívák?
Idén az első fél évben hozzávetőleg nettó 1,2 milliárd euró érkezett az Európai Uniótól Magyarországra a fizetésimérleg-adatok alapján, mivel egyelőre még folynak a 2014–2020-as kifizetések, illetve elindultak az új ciklus közvetlen agrártámogatásai is. Az európai uniós források jó része azonban beragadt a kormány és Brüsszel közötti viták miatt: nem érkeznek azok a fejlesztési források, amelyekhez az unióval való kormányzati megegyezés és a kiegészítő hozzájárulás is szükséges, valamint egyelőre az uniós költségvetésen kívül felvett 750 milliárd forintos újjáépítési keretből sem részesül Magyarország.
Fotó: Becsey Zsolt
Jövőre az előző ciklus kifizetései kifutnak, ha addig az Európai Unióval nem sikerül megállapodni, abból komoly gond lehet – nyilatkozta a Világgazdaságnak Becsey Zsolt, a régi Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára, volt európai parlamenti képviselő, a Károli Gáspár Református Egyetem docense. A magyar gazdaságba szerinte beépült a tudat, hogy a források áramlanak be Brüsszelből, „így szocializálódtunk” az utóbbi húsz évben, az uniós pénzek érkezése főleg 2009 óta kardinális kérdés, amióta nagyobb, a GDP 3,5-4 százalékát kitevő nettó összegek érkeznek évente.
Ami a devizaéhséget enyhítheti
Hosszabb távon az uniós források kiváltásában segíthet számos tényező, például a versenyképesség érdemi javulása, illetve már most is előny, hogy a tavalyi „horrorisztikus” fizetésimérleg-adatok után a külső egyensúly helyreállt. Ha nem jön a brüsszeli euró, a működő tőkével (FDI) is lehet pótolni átmenetileg a hiányzó devizaforrásokat, azzal azonban – figyelmeztet a szakértő – számolni kell, hogy a befektető – legyen az német vagy távol-keleti – azért hozza ide a pénzét, hogy néhány éven belül profitot vigyen ki, a hosszú távú devizaigényt így az FDI nem oldja meg.
Az uniós források kiváltásában segíthet a magas beruházási ráta is, amely Magyarországon kiemelkedő szinten, 27-28 százalék körül volt GDP-arányosan az utóbbi években.
Ahhoz, hogy ez a 20 százalék feletti ütem fenntartható legyen kevesebb EU-forrásssal is, az infláció és a kamatszint leszorítására lesz szükség – vélekedett a közgazdász.
A devizaéhséget átmenetileg lehet hitelfelvétellel is kezelni, az utóbbi években drágábban, illetve olcsóbban is bocsátott ki devizakötvényt az állam, de ez is csak ideig-óráig működhet, az adósságot ugyanis – nemcsak deviza-, hanem forintoldalon is – le kellene építeni, nemcsak a GDP arányában, hanem nominálisan is – hangsúlyozta Becsey Zsolt.
A magyar államadósság rátája ugyan csökken, a volumene azonban negyedévenként 2-3 ezermilliárd forinttal növekszik, jelenleg 52 ezermilliárd forint körül van.
Ki kell egyezni az EU-val
Széles konszenzus van arról, hogy a magyar kormánynak minél hamarabb ki kell egyeznie az Európai Unióval, hogy a beragadt források lehívása elkezdődhessen, kérdés viszont, hogy lehetséges-e ez, vagy mindig új kifogásokat fognak találni politikai okokból. A volt európai parlamenti képviselő rávilágított:
Magyarország a külpolitikában sok esetben képvisel különutas álláspontot az EU-ban, amit pénzügyi zsarolásnak tekintenek, de elsősorban a belpolitikai vonatkozásokban kell megegyezni, ahogy a lengyelek is kénytelenek lesznek az igazságszolgáltatás és a média kérdéseiben engedni.
Át kell gondolni a költéseket
Az államháztartás költéseit át kell gondolni, ezt nem lehet megúszni akkor sem, ha megjönnek az uniós pénzek, el kell dönteni, hogy hosszú távon mire kíván költeni a kormány, amihez kiindulópont adhatnak az alaptörvénybe foglalt kötelezettségek, azaz az oktatás és az egészségügy, illetve a biztonság finanszírozása.
Túl sok mindenre költi az állam a pénzt, illetve sok esetben egyidejűleg hiányosak és pazarlók a rendszerek.
A büdzsé kamatkiadásai extrém magasak, a GDP 4 százaléka körül vannak, az államháztartás hiánya azonban még ennél is magasabb, 5,2 százalék, az elsődleges egyenleg tehát mínuszos, ez olyan, mint amikor egy családban a kamatfizetés nélkül sem tudják fizetni a kiadásokat – figyelmeztetett a közgazdász.
A szakember szerint érdemes figyelni arra, hogy a magyar gazdaság főbb konjunktúramutatói a régiós mezőnyben legyenek: a vetélytársakon belül az „élcsapat” viszi le az éves hiány mértékét, úgy, hogy közben az adósságrátájuk kisebb a magyarnál.
Nem lesz könnyű az inflációt levinni
Ha valamilyen drámai fordulat nem következik be a geopolitikában, Becsey Zsolt szerint a jövő év legnagyobb kihívása:
Olyan környezetet kell varázsolni, hogy az infláció és a reálkamat is alacsony legyen.
A közgazdász szerint az egy számjegyű drágulás elérésénél nehezebb lesz a dezinfláció további folytatása 2024-ben. Az inflációt jövőre úgy kell majd közelíteni az MNB 2–4 százalékos célsávjához, hogy közben a költségelemek – gáz, olaj, nyersanyag – nem lesznek olcsóbbak, a jó munkaerő ára felfelé megy, és a drágább energetikai beruházások befektetéseinek a kitermelése is elindul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.