MNB: Megmenekült a büdzsé, a jegybank előtt megnyílt a lehetőség ledolgozni a veszteséget
Sokáig nem volt érdemi változás a magyar jegybanktörvényben, ez a mostani módosítás azonban indokolt és hasznos – így fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, a magyarországi ING Bank vezető elemzője. A parlamentben kedden fogadták el a jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi, hogy az MNB mérlegében keletkezett veszteséget ne kelljen idén a költségvetésből pótolni. Szerdán a jegybank üdözölte a döntést.
Már tavaly is meglehetősen rosszul alakult a központi bank gazdálkodása. Hiába ért el az MNB rekordnyereséget a gyenge forinton, mégis soha nem látott mértékű, 402 milliárdos veszteséggel zárta az elmúlt évet.
A piaci folyamatok alapján idén pedig a 2000-2500 milliárd forintot is megközelítheti a jegybanki deficit, ami azt jelenti, hogy a költségvetésnek több éven keresztül a GDP 0,5 százalékát kellene az MNB veszteségrendezésére fordítania.
Az elemző megjegyezte:
Az MNB azért generált ekkora veszteséget, mert az elmúlt időszakban a gazdaság megfelelő működéséhez pénzre volt szükség, amelyhez óriási forintösszegeket teremtett és tolt ki a piacra. Ezzel a kiadásai bőven meghaladták a bevételeit.
Az MNB veszteségének a pótlása hatalmas érvágás lett volna az utóbbi időben amúgy is rendszeresen váratlan kiadásokkal szembesülő költségvetésnek – szögezte le Virovácz Péter.
Az MNB ledolgozhatja a veszteséget
Az elemző szerint a jegybank a következő években, a törvény által most már engedélyezett negatív saját tőke mellett, ki tudja majd gazdálkodni és lassacskán felszámolni a veszteséget. Kérdés persze az is, hogyan alakul a devizatartalék átváltásából származó összeg nagysága. Erre Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke is utalt már idén ősszel, mondván: több év alatt lehetne „lenullázni” az MNB felhalmozott veszteségét.
Egy biztos, a szigorú monetáris politika uralja majd a következő éveket
– fűzte hozzá a magyarországi ING Bank vezető elemzője.
Nem egyedi a magyar jegybank esete
Nemzetközi viszonylatban egyébként több példa is jól mutatja, hogy a jegybankok átmenetileg negatív tőke mellett is hatékonyan tudnak működni, és megfelelően tudnak elsődleges céljukra, az infláció elleni küzdelemre fókuszálni. Arra, hogy a magyarországi eset nem egyedi, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is – a Világgazdaságnak adott interjúban, számos egyéb téma mellett – rámutatott.
Varga Mihály már idén szeptemberben megfogalmazta egyik Facebook-posztjában – közvetlen azután, hogy az Európai Központi Bank (EKB) elfogadta a kormány javaslatát a magyar jegybanktörvény módosítására –, hogy
a jegybank veszteségét nem az adóbevételekből kell pótolni, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből.
Az MNB és a kormány részletesen megvizsgálta, hogy milyen a legjobb európai gyakorlat a negatív saját tőke problémájának kezelésére, ennek eredményeként született a fentiekben ismertetett törvénymódosítás, amelynek ügyében ezúttal a kormány és az MNB közötti összhang töretlen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.