Hernádi Zsolt az üzemanyagárról: ha újabb front nyílik a Közel-Keleten, akár 70-80 százalékos áremelkedéssel is lehet számolni

„Az az üzemanyag-kereskedők döntése, hogy a 41 forintos emelést mennyire építik be. Mi is úgy döntöttünk, hogy egy részét csak később, január közepén építjük be a kiskereskedelmi árakba” – mondta az Indexnek adott interjúban Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, aki többek között arról is beszélt a portálnak, hogy

• milyen üzemanyagárakkal számol 2024-ben;
• nyert vagy veszített a Mol az orosz–ukrán háborún;
• mennyibe kerültek a szankciók az olajipari cégnek; 
• milyen segítséget adhat a vállalatnak a kormány; 
• az olajszállításban Horvátország hogyan él vissza a helyzetével;  
• kikéri-e Orbán Viktor a véleményét; 
• még mindig elfogatóparancs van-e érvényben ellene Horvátországban.

Hernádi szerint a 41 forintos áremelkedés nem kevés, de sokat segít a helyzeten, hogy az üzemanyagok ára az év végén jelentősen csökkent: tavaly szeptemberben ugyanis több mint száz forinttal többet kellett fizetni a kutakon a benzinért és a dízelért is, mint decemberben. Hozzátette: nagyobb árcsökkenés valószínűleg nem várható 2024-ben. Úgy fogalmazott: egy közel-keleti front megnyitása akár 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon. Hangsúlyozta: ez a szám ugyanakkor spekulatív, a válságok súlyától és konkrét jellegétől függően sokkal nagyobb árrobbanás is lehet.

Az üzemanyagár-sapkával kapcsolatban a Mol-vezér elmondta, azt hitték, hogy a szocializmus végével többé nem nyúlnak bele ennyire drasztikusan a piaci folyamatokba. Hogy már nem kell olyan ellátási nehézségekkel szembenézniük, mint a taxisblokád idején. „De ezek ismét bekövetkeztek. Még szerencse, hogy a Molnak nem voltak pénzügyi problémái, és álltuk a sarat.” 

Hangsúlyozta: a túlszabályozások és a különféle extraadók olyanok, mint a kábítószerek – rettentő könnyen rájuk lehet szokni, egyre erősebbet akar belőlük az ember, és nagyon nehéz tőlük megszabadulni.

Ugyanakkor megjegyezte: nem véletlen, hogy az olajiparban a vállalatok magánszerződésein túl kormányok vagy országgyűlések garantálják a biztosítékot a kőolajtermeléshez kapcsolódó szerződésekhez.

Kifejtette, hogy ma már mindkét finomítójukban képesek 30-35 százalékban nem orosz kőolaj bedolgozására, amely érdemi előrelépés diverzifikációs kitettségük szempontjából. Déli partnereik viszont kíméletlenül megsarcolják őket. „Egyszerűen azért, mert megtehetik. Ilyen körülmények között továbbra is 60-65 százalékban orosz kőolajat dolgozunk be Százhalombattán és Pozsonyban” – nyomatékosította.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kikéri-e a véleményét, így felelt: „Nem, visszaigazolást sosem kért. Igaz, én sem kérdeztem meg tőle, miniszterelnök úr, szerinted jól működik a Mol? Sikereknél mindig gratulálunk egymásnak. Persze sokat beszélgetünk, és élénk a kommunikáció, de szerintem ez természetes az ország miniszterelnöke és legnagyobb vállalatának vezetője között. De nincsen állandó előzetes konzultáció, mert az parttalan lenne. És ne essünk szereptévesztésbe, ő az országot vezeti, én egy vállalatot. Ő az egészért visel felelősséget, én egy részért.”  

Arra vonatkozóan, hogy jelenleg is nemzetközi elfogatóparancs van életben ellene, ezt mondta: „Több napon keresztül egy tucat nagyon jól felkészített és megfizetett amerikai ügyvéd vallatott, és mind azt próbálta bebizonyítani, hogy bűnös vagyok. Ezt követően egyhangúlag kimondták, hogy nem követtem el bűncselekményt, és a koronatanút teljességgel szavahihetetlennek ítélték. Az igazság elől nem menekülhet a végtelenségig Horvátország.”