Repülőgépet vezetni vagy beteget műteni a mesterséges intelligencia (MI) válaszai alapján nem tanácsos, de van olyan alkalmazási terület, ahol az MI szinte verhetetlen. „Az MI-nek az iparban jelenleg a hibakeresés, a hibamegelőzés, a minőségbiztosítás és a termékellenőrzés területén, valamint az ellátásilánc-menedzsment optimalizálásában lehet kiemelt szerepe” – véli Kiss Gergely informatikus mérnök-tanár, az MI-rendszerek fejlesztésével foglalkozó Attrecto Zrt. alapítója.
A szakember a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb adásában idéz is egy a szakértők körében elterjedt gondolatot, ami a folyamatos fejlődés és tanulás fontosságára hívja fel a figyelmet: „A munkádat nem a mesterséges intelligencia fogja elvenni, hanem egy másik ember, aki jól használja az MI-rendszereket.”
A repülőgépiparban például már egy ideje alkalmazzák azt az előre jelző eljárást, hogy a hajtóművek rezgési frekvenciájának változásai alapján megjósolják a várható meghibásodást, és már azt megelőzően kijavítják, hogy a hiba bekövetkezne. Ez a megközelítés a mesterséges intelligencia segítségével teljes gyártási folyamatok során alkalmazható, és képes előre jelezni, valamint megelőzni olyan hibákat, amelyek egyébként költséges problémát vagy leállást okoznának.
A mesterséges intelligencia az ipar és a gyártás területén hordozza a legtöbb lehetőséget, de az ipari innovációban és a gyártásban is egyre meghatározóbb szerepet tölt be.
„A magyarországi Bosch csoportnál is számos példa van az MI-alapú minőség-ellenőrzésre. Mára a vállalat minden hazai telephelyén elérhetők az MI-alapú hiba-előrejelző rendszerek” – emeli ki Porteleki Balázs, a magyarországi Bosch csoport MI-projektvezetője. Ezzel a termékek minősége javítható, a későbbi meghibásodások esélye csökkenthető, és összességében a termelés hatékonysága növelhető. 2023 végére a Bosch összes terméke vagy használ mesterséges intelligenciát, vagy az előállításában kap szerepet az MI – derül ki a beszélgetésből.
Az MI-technológia előretörésével párhuzamosan az adatvédelem egyre kiemeltebb kérdéskörré válik, különösen a kutatás-fejlesztés és a gyártás területén. A beszélgetésben szó esik arról, amikor egy jól ismert ázsiai digitális nagyvállalat fejlesztői a ChatGPT segítségével próbálták kijavítani a programkódjukat, és bár a művelet sikerült, a vállalat bizalmas ipari adatai kikerültek a ChatGPT nyilvános szervereire. A hasonló esetek elkerülése érdekében elengedhetetlen a felhasználói tudatosság. Figyelni kell emellett arra, hogy kellő óvatossággal használjuk az MI-rendszereket, felismerve az MI „hallucinációit”, azaz a magabiztos, de megalapozatlan válaszokat is.
„A gazdasági előnyök mellett a mesterséges intelligencia segíthet óvni a környezetet, segíteni a fenntarthatóságot” – állapították meg a beszélgetés résztvevői.
Az egyik ilyen terület az energiafelhasználás, amit az MI segítségével optimalizálni lehet. Az anyagtudományban pedig az MI szerepet kaphat környezetbarát új anyagok fejlesztésében és fenntartható előállításukban.
Példaként a Bosch és a BASF közösen kifejlesztett okos-permetezőgépét említették, amely a mesterséges intelligencia segítségével szabályozni képes, hova mennyi vegyszert szórjon ki. „Így akár 60-70 százalékkal kevesebb növényvédő szer is elegendő a hagyományos megoldással szemben, ez pedig egyszerre segíti a termelőket és védi a környezetet” – emelte ki Porteleki Balázs, a Bosch szakértője.
Képzett emberi munkaerőre mindig szükség leszA monoton, rutin jellegű feladatokat az MI segítségével gyorsabban, pontosabban lehet majd a jövőben elvégezni. Az emberi feladatokban a hangsúly a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre, a folyamatok megtervezése, ellenőrzésére, az MI validálására tevődik át. Egy biztos, kvalifikált munkaerőre fizikai és szellemi területeken is nagy szükség lesz a jövő gyáraiban. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.