Gyógyvizek parlagon: sok a minősített, de kevés a hasznosított gyógyhatású vizünk

Magyarországon rengeteg termálvíz van, konkrétan a világ ötödik legnagyobb termálvízkészlet található hazánkban, a föld mélyén. Jelentős részben gyógyvíz is, mégpedig olyan, amellyel évek, évtizedek óta nem kezdenek semmit – hívta fel a figyelmet a kihasználatlan természeti kincsre a Termálonline.

Csak Budapesten majdnem 30 minősített gyógyvizet tartanak számon. Egy részüket csak ivókúra formájában lehet alkalmazni, mások fürdőkúrára is alkalmasak, de sokról csak annyit tudni, hogy rendelkeznek hivatalos gyógyvízminősítéssel.

Olajat nem, de gyógyvizet bőven rejt a magyar föld

Saját termálkúttal üzemelő belvárosi sportközpontra is van példa egy olyan különleges adottságú helyen, mint Budapest, ahol az V. kerületi V.30 Belvárosi Sportközpont például bevizsgáltatta a termálvizes wellness-medencéjének vizét. A gyógyító hatást igazolták, így a várakozásoknak megfelelően tavaly megkapta a gyógyvízminősítést is. 

A török korban épült itteni gyógyfürdők jelzik, hogy a helyi adottságokkal már régen tisztában vannak, illetve voltak az itt élők, ismerték a magyarországi gyógyvizek jótékony hatásait.

Vidéken is szinte bármerre lefúrnak Magyarországon, ha olajat nem is, de valamennyi termálvizet majdnem biztosan találnak. A kérdés tulajdonképpen csak az, hogy milyen mennyiségben tartalmaz oldott ásványi anyagot az adott víz, és mire jótékony a hatása.

Még több gyógyfürdő lett

Tavaly is tovább gyarapodott a minősített gyógyvizek száma: például Szolnokon a II-es termálkút vize, Kiskunhalason pedig a fürdő 4-es kútjának vize kapta meg a minősítést. 

Gyógyfürdőkből sincs hiány nálunk, és vannak visszatérő szereplők is ezen a piacon.

A veresegyházi termálfürdő ismét gyógyfürdő lett, miután 2008-ban már birtokolta ezt a címet. A Mátészalka Városi Uszoda és Strandfürdő korábban már szintén rendelkezett a minősítéssel, de tavaly újra megszerezte.

• A Tótkomlóson található Rózsa Gyógyfürdő is megkapta többekkel együtt a gyógyfürdő címet 2023-ban, 
• idén januárban pedig a Kisteleken működő termálfürdő is gyógyfürdővé lépett elő, míg
• néhány hete a Bükkszéki Gyógy- és Strandfürdő vált minősített gyógyfürdővé.

Utóbbi méltán, hiszen az ottani víz a legmagasabb ásványianyag-tartalmú gyógyvíz.

A Heves vármegyei Bükkszéken feltörő 36 Celsius-fokos Salvus gyógyvíz mind fürdőkúrához, mind ivókúrához alkalmazva hatásos, porlasztva inhalációs kezelésekhez is kiválóan alkalmazható – írja a szaksajtó.

A gyógyvízre sokkal többen építenének, mint ahány településnek ez sikerült. Máriapócson például lassan két évtizede elkészítették a Máriapócs Fürdőváros koncepciót, az ezer méter mélyből jövő gyógyító hatású 52 fokos minősített vízre alapozva. A keresztelő Szent János-kút befektetői tőke híján nem lett egyelőre a fejlődés forrása, de még lehet.

Hasonló helyzetben van a Hévízzel szomszédos Nemesbük, valamint Rácalmás is,

Mátraderecske viszont sokáig élt a helyi termálstrand vonzerejével, az 1968-tól üzemelt termálfürdő kútjának vezetékrendszere azonban 2015-re elöregedett, ezért a fürdőt bezárták. Mátraderecskén azonban jelenleg is van gyógyturisztikai attrakció, hiszen működik a mofetta, a szén-dioxid hatású gyógyfürdő.

Pakson és Baján ugyancsak található bezárt gyógyfürdő, aminek minősített gyógyvize hiába buzog, a létesítmény újranyitására egyelőre nincs remény. Pakson tavaly dőlt el a fürdő sorsa, amit nem tudtak gazdaságosan működtetni, Nagybaracskán azonban már régen lakat van a fürdőn.