Magyarország megtriplázta kutatás-fejlesztési forrásait
Magyarország olyan modellt hozott létre, amely megmutatja elkötelezettségét a kutatás-fejlesztés erősítése iránt. Az elmúlt tíz évben megháromszoroztuk kutatás-fejlesztési forrásainkat – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter a World Science Forum (WSF - Tudomány világfóruma) szombati záróülésén az Országházban.
Magyarország létrehozott egy modellt a kutatás, a fejlesztés és az innováció támogatására
„A kutatók és fejlesztők száma Magyarországon 2010 óta több mint kétszeresére nőtt. Jelentősen emelkedett a doktoranduszok száma, öt év alatt csaknem megdupláztuk a doktori programokban részt vevő hallgatók számát, ma 30 százalékuk nemzetközi hallgató, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 7 százalékkal” – fejtette ki Hankó Balázs a rendezvényen elhangzott köszöntő beszédében.
Hankó Balázs kiemelte, hogy Magyarország létrehozott egy modellt a kutatás, a fejlesztés és az innováció támogatására, amely öt kulcselemből áll. Ezeket ismertetve a miniszter kitért arra, hogy Magyarország vállalkozásbarát környezetet biztosít a kutatás, a fejlesztés és az innováció ösztönzésére, beleértve az EU legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adókulcsát, valamint a kutatás-fejlesztésre, a beruházásokra és a munkaerő-felvételre vonatkozó adókedvezményeket.
A kormány létrehozta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot, amely országszerte támogatja a kutatást és az innovációt
– szögezte le Hankó Balázs.
Beszámolt arról, hogy az ország sikeres befektetési politikája Európából, az Egyesült Államokból és Kelet-Ázsiából egyaránt ide vonzotta a nagyvállalatokat, ezzel fellendítette a tudományos élet és az ipar közötti együttműködést. További fontos kezdeményezések között említette az egyetemi reformokat, a PhD-programot, a közös kutatási és fejlesztési projektek támogatását.
Ösztönözzük a tudományos parkok és a technológiatranszfer-vállalatok (TTC) növekedését is az innováció előmozdítása érdekében.
Fókuszban a digitalizáció, a zöld átmenet, az egészséges életmód és a biztonság
A kulturális és innovációs miniszter szólt arról is, hogy a magyar modell a csúcstechnológiai iparágak megerősítése érdekében olyan területekre fókuszál, mint a digitalizáció, a zöld átmenet, az egészséges életmód és a biztonság.
Ezek az eredmények és intézkedések bizonyítják erős elkötelezettségünket a globális kutatásban és innovációban betöltött szerepünk erősítésére
– tette hozzá.
Hankó Balázs arra is kitért, hogy Magyarország büszke tudósaira és feltalálóira, ez a nemzeti identitás része, így volt ez Rubik Ernő kockája vagy Karikó Katalin és Krausz Ferenc 2023-as Nobel-díja esetében is.
Hankó Balázs hangsúlyozta: a budapesti World Science Forum vitái megmutatták, hogy a tudományra, a tudósokra és a politikusokra most minden eddiginél nagyobb felelősség hárul a globális kihívások kezelésében.
„Úgy gondolom, hogy a tudomány képes megfelelni a feladatnak, és mi is”. A WSF záróülésén a felszólalók között szerepel
- Azzedin El Midaui marokkói felsőoktatási, tudományos kutatási és innovációs miniszter;
- Patricia Gruber, az amerikai külügyminiszter tudományos és technológiai tanácsadója;
- Lidia Brito, az UNESCO természettudományi főigazgató-helyettese;
- Sudip Parikh, az Amerikai Szövetség a Tudomány Fejlődéséért (AAAS) vezérigazgatója;
- valamint Priscilla Mante, a Global Young Academy (GYA) társelnöke.
A WSF zárónapján a nemzetközi konferencia résztvevői, tudósok, politikusok, nemzetközi szervezetek képviselői közös nyilatkozatot fogadnak el és bejelentik a 2026-os Fórum házigazdáját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.