Megszólalt Varga Mihály az erős forintról: nekik segített, de baj lehet Magyar Péter tervéből
Varga Mihály jegybankelnök szerint a frissen megalakult kormány azon célja, hogy Magyarország 2030-ra készen álljon az euró bevezetésére, megvalósítható, ha erre elég erős politikai akarat mutatkozik.
Kérdéses persze, hogy az eltérő célú gazdasági szereplők hogyan értékelik majd a nemzeti valuta további erősödését, mivel az exportra termelő vállalatok nagy vesztesei lehetnek a tartósan erős forintárfolyamnak. A folyamat összetett, a viták pedig, úgy néz ki, elkerülhetetlenek lesznek.
Varga Mihály szerint vitákra kell számítani
Az euró bevezetéséhez vezető úton elkerülhetetlen lesz a forint további erősödése, ami az infláció mérsékléséhez hozzájárul majd, de vannak olyan piaci szereplők, akiket érzékenyen érintene egy ilyen irányú változás:
Vitára számítok (...). Már a jelenlegi, nagyjából 360 forintos euróárfolyam mellett is biztosan vannak vállalkozások, főként exportőrök, amelyek azt mondják, hogy ez erős, és gyengíteni kellene. Úgy gondolom, ezek az érvek elő fognak kerülni
− vélekedett a jegybankelnök.
Nem csupán Varga Mihály szerint tartogat kihívásokat a közös európai uniós valuta bevezetése, erre a Lámfalussy Lectures szakmai konferencián többek között a lengyel és az osztrák jegybankelnök is felhívta a résztvevők figyelmét.
A Lámfalussy Lectures-t évente egy alkalommal rendezik meg és olyan prominens előadók kapnak meghívást Magyarországra, akik a globális gazdaságpolitikát, ezen belül kiemelten a monetáris politikát és a pénzügyi rendszert érintő aktuális kérdésekről formált nézeteiket osztják meg egymással, valamint a szakmai közönséggel.
Az GDP-arányos államadósság jelenleg 77 százalékon áll, ami régiós viszonylatban nem kiemelkedő, azonban az államháztartási hiány magas, ráadásul az euró bevezetése előtt két évet kell eltölteni az európai árfolyam-mechanizmus (ERM II) rendszerében, ami tovább szűkítené a jegybank mozgásterét.
Szlovákia esete jól példázz, hogy mire számíthatna a magyar fizetőeszköz, amennyiben a kormány úgy dönt, hogy megkezdi a közös valuta bevezetéséhez szükséges folyamatot. A szomszédos országban az ERM II-es időszak alatt kétszeri felértékelésre is sor került, aminek eredményeként a szlovák koronát végül a kezdeti, 38,5-ös belépési szintnél mintegy 22 százalékkal erősebb, 30,2-es árfolyamon rögzítették az euróhoz.
Amennyiben a magyar valuta az euró bevezetésének pillanatában túlértékelt, az jelentős makrogazdasági kockázatokkal járhat.
A legnagyobb veszélyt a versenyképesség csökkenése jelenti. Az exportra termelt áruk hirtelen megdrágulnak a nemzetközi piacon, aminek következtében visszaeshet a kereslet, míg ezzel egyidejűleg a külföldi termékek elérhetőbbé válnak a magyarországi fogyasztók számára, ami erősítheti az importot. A folyamat következtében a külkereskedelmi mérleg akár hosszú távon is romolhat. Szélsőséges esetben, amennyiben a versenyképesség alacsony szinten ragad, az érintett vállalatok költségoptimalizálás céljából akár leépítésekbe is kezdhetnek.
Az MNB partner lesz, de fontos az intézményi függetlenség
„Amennyiben a kormány úgy dönt, hogy 2030-at tűzi ki célként az euró bevezetésére vonatkozóan, akkor a jegybank partner lesz ebben” − határozta meg Varga Mihály a csapásirányt, majd felhívta a figyelmet arra, hogy 2030 makrogazdasági tekintetben nem egy távoli időpont és a világgazdasági folyamatok jelenleg aggasztóak:
Magyarországon valóban van egy kedvező gazdasági környezet. Az élénkülő gazdasági növekedés és alacsony infláció mellett beindult a lakossági és vállalati hitelezés, de az energiaválság és a feszült geopolitikai helyzet megnehezíti a feltételek teljesítését. Még mindig 110 dolár körül van az olaj világpiai ára, a feszültség nem mérséklődik, a külső környezet pedig erősen befolyásolja mennyire lesz a pálya sima és akadálymentes.
A jegybankelnök arról is beszélt, hogy Kármán András pénzügyminiszterrel az alapvető kérdésekben összhangot lát és a következő időszakban kedvező gazdaságpolitikai együttműködésre számít, továbbá nyitott egy találkozóra Magyar Péterrel is, azonban úgy véli a konstruktív és eredményes munka előfeltétele a jegybanki függetlenség.
