Így adózunk jövőre! A legfontosabb változások!

"A törvénycsomag elemei között szerepelő, a személyi jövedelemadóra és társadalombiztosítási járulékok szabályozására vonatkozó intézkedések az élőmunkára rakódó terhek csökkentésének szándékát tükrözik.

A törvénycsomag az adórendszer egyszerűsítése mellett ugyanakkor a kedvezmények, mentességek jelentős visszaszorítását célzó intézkedéseket is tartalmaz, továbbá a lehetőségek körének jelentős szűkítésével, markánsan megjelenik benne az adóelkerülések korlátozásának szándéka is - mondta a tervezett változtatásokról Dr. Kövesdy Attila, a Deloitte Adóosztályának vezetője.

Személyi jövedelemadó

A tervezet elfogadása esetén az adóalap számításának módja 2010. január 1-től megváltozik, és az adóalap magába foglalja az Szja. törvényben meghatározott adóalap-növelő tételek összegét is. Így az összevont adóalap részét képezi majd a jövedelem után számított foglalkoztatói társadalombiztosítási járulék mértéke illetve (biztosítási kötelezettség hiányában) az egészségügyi hozzájárulás mértéke alapján megállapított összeg is. A tervezet szerint 2010. január 1-től ez összesen 27 százalék Mindeközben a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás alapja a bruttó jövedelem marad. A változások következtében 2010-től értelemszerűen változnak az adóelőleg-megállapítás és jövedelemigazolás szabályai is – emelte ki a Deloitte szakértője.

A tervezett adótábla szerint a személyi jövedelemadó alsó adókulcsa 17 százalékra csökken, míg az alsó sávhatár 5 millió forintra emelkedik. Az 5 millió forintot meghaladó jövedelem esetében pedig a személyi jövedelemadó mértéke 32 százalék lesz, azzal, hogy a különadó megszűnik, beépül a személyi jövedelemadó kötelezettségek felső adókulcsába. A fenti változások adóhatásai a 220 ezer és 300 ezer forint havi bruttó bért keresők esetében lehetnek a legkedvezőbbek.

Adókedvezmények

A tervezet alapján szűkül az adókedvezmények köre, amelyek a családi kedvezmény, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények kivételével megszűnnek – például a biztosítások adókedvezménye és a tandíj-kedvezmény is.

Természetbeni és adóköteles egyéb juttatások

Veszprémi István elmondta: A törvénytervezet alapján jelentősen szigorodnak a természetbeni juttatások adózásának feltételei, jelentősen érintve többek között a cafeteria juttatási rendszereket. A tervezett rendelkezések alapján a jelenleg adómentes természetbeni juttatások köréből „kedvezményesen” adózó juttatássá válik például az üdülési csekk, a képzés, a helyi utazási bérlet és a meleg étkezés. E juttatások 2010-től magánszemélyenként és évente 400.000 forint összeg erejéig a kifizetőt terhelő 32 százalék adó megfizetése mellett és járulékmentesen nyújthatók. A kedvezményes és általános adókulccsal adózó munkavállalói juttatásokhoz kapcsolódó nyilvántartások miatt a munkáltatói adminisztratív terhek emelkedése valószínűsíthető.

A fentieken kívül, az általános 54 százalékos adómérték figyelembevételével, adóköteles természetbeni juttatás 2010-től többek között a hideg étkezési utalvány, a csekély értékű ajándék, az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári valamint a magán nyugdíjpénztári és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményi munkáltatói hozzájárulás. Kikerül továbbá az adómentes juttatások köréből a munkáltató által nyújtott kedvezményes (ingyenes) számítógép- és internet-használat, valamint a számítógép kedvezményes nyújtása is.

További, jelenleg kedvező adózású juttatások is teljes egészében adókötelessé válnak, így például az üzemanyag-megtakarítás és a napidíj. A lakáscélú munkáltatói támogatás pedig 2010-től adóterhet nem viselő járandóság lesz. A tervezet alapján a foglalkoztatóval biztosítási jogviszonyban nem álló magánszemélyek részére juttatott termék, vagy szolgáltatás természetbeni juttatásként történő kezelésének lehetősége azonban bővül – tette hozzá a Deloitte szakértője.

Társadalombiztosítás

2010. január 1-től megszűnik a munkaadói és a munkavállalói járulék, helyette bevezetésre kerül a munkaerő-piaci járulék. A tervezet szerint a foglalkoztatói társadalombiztosítási járulék 27 százalék, amelyből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék és a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. A fentiek alapján a jelenlegi járulékmértékekhez képest ez általánosan 5 százalékos foglalkoztatói járulékcsökkentést jelent. A biztosítottat 9,5 százalék nyugdíj-biztosítási, 6 százalék egészségbiztosítási és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék terheli.  Az 54 százalékos személyi jövedelemadóval terhelt természetbeni juttatás után 27 százalék foglalkoztatói járulékot (vagy 27 százalék egészségügyi hozzájárulást) szükséges fizetni, a 400.000 Ft éves keretbe tartozó, kedvezményes adózású természetbeni juttatások a tervezet indoklása szerint járulékmentesen biztosíthatók.

Vagyonadó

Veszprémi István elmondta: A javaslat értelmében  lakóingatlanok, illetve további vagyonelemek – nagy teljesítményű személygépkocsik, vízi- és légi járművek - vonatkozásában is adó bevezetésére kerül sor.   Ingatlanok esetében az adó alapja a lakóingatlannak az adóév első napján fennálló forgalmi értéke. Az adó alapjába az ingatlan 30 millió forint alatti forgalmi értéke is beletartozik. Az adó mértéke 50 millió forint adóalapig (az első forinttól) 0,35 százalék, az 50 millió forint feletti rész után pedig 0,5 százalék évente. Mentes az adó alól az a lakóingatlan, amelynek forgalmi értéke a naptári év első napján a 30 millió forintot nem éri el. A törvényjavaslat alapján továbbá az adó alanya levonhatja a fizetendő vagyonadó összegéből az ingatlan után az adóévre járó helyi építmény- vagy üdülőépület utáni idegenforgalmi adó összegét.
A javaslat szerint minden adótárgy utáni vagyonadó-kötelezettségre egységes eljárási szabályok vonatkoznak. Az adóalany az adót önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg a lakóhelye/székhelye szerint állami adóhatósághoz.

Iparűzési adó, illeték és további adófajtákat érintő változások cikkünk második részében!

Társasági adó

Veszprémi István, a Deloitte Adótanácsadási üzletágának partnere elmondta:  A 2010-re tervezett társasági adó módosítások közül az egyik legjelentősebb a társasági adókulcs emelése 19 százalékra. Ezzel párhuzamosan a társas vállalkozások különadójáról szóló törvényt – a hitelintézeti járadék kivételével – hatályon kívül helyeznék a javaslat szerint. A társasági adókulcs emelésén kívül a javaslat jelentős strukturális jellegű átalakítást is végrehajtana a társasági adó rendszerében.

A Deloitte szakértője hozzátette: A javasolt módosítások három nagy csoportba sorolhatók. Az első csoportot a változó személyi jövedelemadó-szabályozással összhangban az adóelkerülés megakadályozását célzó új rendelkezések alkotják. Ilyen intézkedés például az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének adóztatása, a forrásadó bevezetése a nem egyezményes országokba történő kifizetésekre, illetve az ingatlannal rendelkező társaságok külföldi tagjára vonatkozó adókötelezettség szabályozása.

A javaslat értelmében változni fog az ellenőrzött külföldi társaságok definíciója, amely a korábbi szabályozáshoz képes egyrészt szigorodik, de bizonyos tekintetben enyhül is a fogalomszűkülés révén. A módosítások második csoportjába a válságkezelési célú, illetve gazdaságösztönző intézkedések, a harmadikba pedig a módosító tételek körének szűkítése, illetve technikai változások sorolhatók. A változások túlnyomó része 2010. január 1. napján lépne hatályba, de a válság kezelését célzó intézkedések egy része már a 2009. adóévre alkalmazható lenne – tette hozzá Veszprémi.

Transzferár szabályok kiterjesztése

A javaslat kiterjeszti a transzferár szabályokat az apporttal történő alapítás esetére is, valamint a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is.
Értékvesztéshez kapcsolódó korrekció

A Deloitte szakértője elmondta: Válságkezelő megoldást tükröz az a módosítás, amelynek értelmében a behajthatatlanná vált követelés új definíciónak köszönhetően az egy éven túl lejárt követelés 20 százaléka, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés csökkentené az adóalapot. Ez a szabály 5 adóév alatt a követelés keletkezésekor megfizetett adó 100 százalékának a visszanyerését jelenti és a szabály már a 2009. adóévre is alkalmazható. Továbbá a javaslat az értékvesztés miatti adóalap-növelés kötelezettsége alól mentesítené a prudenciális előírások szerint működő pénzügyi vállalkozásokat is (2009-től).

Fejlesztési tartalék

A 2008. december 31-ig megképzett fejlesztési tartalék adómentes feloldására rendelkezésre álló időtartam két évvel meghosszabbodik, vagyis azt 6 éven belül lehet így feloldani.

Módosító tételek körének szűkítése

Veszprémi István közölte: Főleg az egyszerűsítés jegyében a javaslat újraszabályozza az adóalap módosító tételek nagy részét, és ezek közül többet teljesen megszüntet. A beruházáshoz, a foglalkoztatáshoz a jogdíj-, valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó, és a bejelentett részesedéssel kapcsolatos kedvezmények kivételével az adóalap-kedvezmények megszűnnek. A megszűnő adóalapcsökkentési lehetőségek közül a társaságok többségét leginkább a helyi iparűzési adó csökkentő tételként történő érvényesítésének megszűntetése érintheti hátrányosan.

Iparűzési adó

A Deloitte szakértője kiemelte: A leglényegesebb változás, hogy a törvényjavaslat értelmében a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően az állami adóhatóság gyakorolja. Az adózók az APEH-ba nyújtanák be az iparűzési adó bevallásaikat, illetőleg az állami adóhatósághoz teljesítenék a befizetéseiket. A fenti időpontot megelőző adóévek tekintetében az önkormányzati adóhatóság marad az illetékes, azaz a 2010. január 1-jét megelőző adóéveket érintő adókötelezettségeket az adózók az önkormányzati adóhatósághoz teljesítik. Az átmeneti rendelkezések értelmében a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleget is még az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni.
Az adó-, és adóelőleg fizetési időpontok nem változnak, azonban a helyi iparűzési adóelőleget is önadózással kell teljesíteni az adózóknak. Így az adóévben fizetendő két adóelőleg-részlet meghatározása és bevallása az adózók feladata lesz – mondta Veszprémi István.
Az adóköteles tevékenységet év közben megkezdő, illetve az átalakulással létrejövő adózónak be kell jelentkeznie az adóhatósághoz, illetve ezzel egyidejűleg az előlegfizetési időszakra adóelőleget kell bejelenteni az erre rendszeresített nyomtatványon. A megszűnő vállalkozóknak nem kell majd adóelőleget bejelentenie és bevallania.

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjainak változása
Veszprémi István elmondta: A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás (APA) díjai a javaslat értelmében csökkennének: Egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer, legfeljebb 5 millió forintra, amennyiben a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg. Egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió, legfeljebb 7 millió forintra csökken a díj, ha a szokásos piaci ár egyéb módszer alapján állapítható meg. Kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió, legfeljebb 8 millió forintra, többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió, legfeljebb 10 millió forintra csökkennének a díjak. Amennyiben a szokásos piaci ár (ártartomány) összegszerűen nem állapítható meg, a díj – az eljárás típusától függően – a díj minimumával egyező összeg lenne.

Illeték

Jelentős változást jelent, hogy a javaslat értelmében a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4 százalékra csökken, ha azonban az illetékalap az 1 milliárd forintot meghaladja, az e feletti rész után az illeték mértéke 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lenne. A lakásszerzés esetén fizetendő kedvezményes illeték lakásonként 4 millió forintig továbbra is 2 százalék, a forgalmi érték e feletti része után az eddigi 6 százalék helyett pedig 4 százalék illetéket kellene fizetni – emelte ki a Deloitte szakértője.