Megfigyelők szerint akár már a csütörtökön kezdődő EU-csúcson dönthetnek José Manuel Barroso második bizottsági elnöki kinevezéséről. Ebben az esetben a 736 tagú új Európai Parlament (EP) július 15-i első ülésén lebonyolíthatja Barroso újraválasztását a nizzai szerződés alapján, ez azzal jár, hogy elég relatív többséget szereznie az EP-képviselők körében a sikerhez.
Ennek a lehetőségnek ellentmondani látszik, hogy Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök a múlt héten csak a „politikai döntés” mellett foglalt állást, és ennek hivatalos szentesítését elhalasztaná a lisszaboni szerződésről tartandó újabb ír népszavazás utánra. Amennyiben őszre tolódna a döntés, és az időközben hatályba lépő lisszaboni szerződés alapján zajlana a parlamenti voksolás, úgy Barrosónak abszolút többséget kellene szereznie a második elnöki öt évhez.
Az új uniós törvényhozás megerősödött néppárti (EPP) tagjai természetesen ragaszkodnak a gyors jelöléshez, ahhoz, hogy a mostani EU-csúcson hivatalosan hagyják jóvá Barroso újbóli kinevezését. Az EP csak ezután, július közepén szavazhat a személyéről – szögezte le a konzervatív frakció vezetője, Joseph Daul. Az EP szocialista tagjai viszont későbbre halasztanák a bizottsági elnök kinevezését, a lisszaboni szerződés elfogadásából adódó esetleges bonyodalmakra hivatkozva. A harmadik erőközpontnak számító zöldek a Barroso-ellenes szocialisták táborát erősítik, utóbbiak Poul Nyrup Rasmussen elnök vezetésével az EUobserver szerint mindenképpen megvárnák a lisszaboni szerződés elfogadását a kinevezéssel. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.